15. Vörös Árnyék

33 3 2
                                    

Sodul szemszöge:

Talán... Talán csak egy látomás volt. Ahogy kijutottunk a tömegből a kutya eltűnt. Lehet semmi nem volt ott. Lehet hogy az idők során elfújta a szél.

Az ég lassan beborúlt, és megsiratta az elveszetteket. Az utca magányossá vált, a lámpák fénye megerősödött. A zaj még a fülemben volt, pedig csönd honolt.

Én megelégedtem volna halk toportyán hangal, de a csend már hallgatott.

Magunkat kergetve az éjszakában, kitaláltunk a városból. Nem volt szándékunk, csak épp arra botorkáltunk.

Valami beleugrott a vízbe, valami huhogott, valami őrülten összevissza repkedett , valami felmászott a fára, valami figyelt minket, és valami ült a hídon.

Mit kerestek itt!?-Morgott ránk a rengetegben taposó vörös árnyék.

Már bentvoltunk az erdőben, éppen esti szálláshelyet keresve. De egy farkas falka ránk talált. Nem is volt ez farkas falka, inkább a rengeteg rémei.
Akik nem tisztelnek, míg nem tisztelik őket.

Utam során... Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt