Az igazán "jó" fiú [Befejezett]

5. rész

- Nos, amikor a szüleid tizenhét évesek voltak, akkor elég nehéz idők voltak. Nem tudták, hogy milyen lehet jó környezetben élni, hiszen szegények voltak. Mindkettőjük családja. Abban az időben nagyon sok illegális munka terjengett a városban és, apukád az egyiket elfogadta. Hiszen nagyon sok pénzt ajánlottak érte. Ezzel belekeveredett egy olyan közegbe, amit manapság félelemmel ejtenek ki. Egy pénzes olasz telepedett le a városban, hogy új tagokat gyűjtsön és nagyon is jól csinálta. Akkoriban rengeteg fiatalt vonzott a pénz. Pár munkát akart csak elvállalni, ami persze nem gyilkolás volt még mielőtt azt feltételezed róluk, hogy valami ilyesmi történt. Nem. Apukád csak szállított. Nagy összegekben illegális dolgokat, amiket jobb, ha nem tudod, hogy mik voltak. Nem sok mindent mesélt erről, de gondolom el tudod képzelni.

- Igen.

- Anyukád szerencsére nem keveredett bele ilyenekbe. Neki csak az volt a vétke, hogy szerelmes lett apukádba, amikor ő abban a városban volt, ahol anyukád. És a szerelem sok mindenre képes. Például arra is, hogy oda menjen apukádhoz, aki akkorra már egyedül lakott, hiszen szerzett rá már elég pénzt és mindig haza várta. De egy idő után te megfogantál. Azt remélem nem kell részleteznem, hogy hogyan készül a gyerek.

- Nem. - ráztam meg a fejemet erősen.

- Remek. - mosolyodott el. - Amikor apukád ezt megtudta, abba akarta hagyni ezt az egészet és keresni akart egy normális munkát, hogy a gyermeke ne keveredhessen ilyen dolgokba. Viszont az olasz legjobb embere volt. És nehezen akarta elengedni. Szóval szökés volt számukra az egyetlen megoldás. Eladták a házat egy ismerősüknek és az egyik hajnalban eltűntek. Évekkel később jöttek csak vissza, amikor te maximum tíz éves lehettél. Vettek egy házat és Jó pár évig titokban éltek. Nem járkáltak feltűnő helyekre és semmilyen figyelmet nem akartak kelteni, hiszen az olasz, akkor mindenről tudott volna. De az utolsó évükben mikor azt hitték, hogy már elévült ez a dolog, akkor lepleződtek le. Két hónap se kellett, hogy sikerüljön elérni a célját. Mégpedig, hogy megölje anyádat.

- Miért pont anyát?

- Azt gondolhatta, hogy, ha nincs semmi, ami visszatartja tőle, akkor visszamegy hozzá dolgozni. Viszont balul sült el és mindkettőjüket megölte. Téged már a lebukás alkalmával a nagynénédre bíztak és az összes félre tett pénzüket egy kártyára tették, amit rád hagytak. A te neveden fut és csak te használhatod vagy a gyámod, aki mindenről tudott. De a szüleid mindennél jobb emberek voltak és szerettek téged. - fogta meg a kezem.

Tudtam jól. De a szemeimből a könnyek eleredtek. Én nem akartam elveszíteni. Ha nem születtem volna meg, akkor még mindig élnének.

- Ezért ne magadat hibáztad. - hallottam Jackal hangját a hátam mögül.

- Nem kell. - szólalt meg Fater. - Hamarosan el fogjuk tüntetni ezeket az embereket a közeledből. Jackal és a többiek készek arra, hogy megvédjenek téged. A szüleid miatt vagyunk mi. Kiváltunk olyan szervezetekből, amik nem a legjobb cselekedetekre kényszerítettek minket. Nem egyszer kellett embert ölnünk és, ha nem tettük meg, akkor minket öltek meg.

- És most mi lesz? - kérdeztem remegő hanggal.

- Mivel az olasz nem fog ideállítani rengeteg emberrel, mert utálja a feltűnést, ezért maximum húsz emberre lehet számítani. Szeretném, ha megengednéd, hogy Jackal itt maradjon vigyázzon rád. Az újoncok közül ő a legerősebb, de ezt gondolom tegnap este tapasztaltad.

- Igen.

- Szóval mit mondsz?

- Beleegyezek.

- Persze, ez csak pár hét. Mivel az embereim már elkezdtek információkat gyűjteni így igyekszünk helyre tenni ezt az egészet. Utána, ha akarod, akkor teljesen eltűnünk az életedből, hiszen számunkra a te biztonságod a legfontosabb.

- Rendben. Ahogy a legjobb tegyetek úgy. Lehet, hogy eddig azt gondoltam, hogy nagyon rossz életem van. Elvesztettem a szüleimet és az iskolában is utálnak. De a tegnapi után egyelőre annyi cél lebeg a szemem előtt, hogy maradjak életben.

- Életben fogsz. Erre garanciát vállalok.

- Köszönöm. Köszönöm, hogy vigyáztok rám. Egyedül nem tudom, hogy birkóznék meg ezzel.

- Egy harmat gyenge kislány sehogy. De egy lánynak nem is az a feladata, hogy egyedül legyen erős. Akkor mire lennének a férfiak. - mondta Jackal. - Megyek pakolni. Maradj addig itt vele.

- Rendben.

Három-négy óra telhetett el, amikor egy autó leparkolt a ház előtt és rögtön utána egy motoros is érezett. Amíg Jackal oda volt Faterral előkészítettük a vendégszobát. Kivittük a legtöbb tárgyat, ami emlék és a szüleim szobájába pakoltuk be. Eddig nem nagyon találtam meg a fiúval a közös hangot, de most kénytelen leszek. Hiszen mától kezdődik a közös életünk. Nem lesz hosszú távú, de addig is remélem, hogy minden jól megy majd. Vigyáznak rám, szóval a számból is vissza kellene fognom. Nem fogok beszólogatni és igyekszem azt tenni, amit mond. Ahhoz, hogy mindent túl éljek nekem ezt kell tennem. A szüleim azért haltak meg, hogy én élhessek, ezért vigyáznom kell arra, amit kaptam. Semmi más nem számít. Sok mindent nem tudok, hogy hogyan lesz még, de az idő úgy is kialakít mindent a maga idejében. A szüleim barátai ezek az emberek és most mindent feláldozva védenek meg engem. Nem tudom mi lesz, hogyan, de bízom bennük. A tegnapi a saját hibámból eredt és ezt meg akarom gátolni a következőkben.

A fiú bepakolta azt a kevés cuccát, ami volt a szobába és kicsit elvonult kipakolni. A szekrényeket bent hagytuk, hogy legyen mibe bele pakolnia kényelmesen. Jó ideig itt lesz és ezért kicsit aggódom, hogy megfelel-e neki ez a körülmény. Biztos szívesebben maradt volna a családjával, akikkel sokkal kevesebb baja van, mint egy jött-ment lánnyal, akivel csak most találkozott. Biztos van barátnője is, aki ezt nem fogadja szívesen. Igazából én sem örülnék ennek az egésznek, de most nem erre kellene gondolnom, hanem arra, hogy igen is minden jó fog alakulni. Nekem már csak pozitívan kell gondolkodnom, hiszen minden jól fog alakulni. Legalábbis remélem, hogy nem lesz semmi. Nem akarom, hogy valaki miattam sérüljön meg. Nem tudnám elviselni. Az önérzetem és a lelkiismeretem nem bírná elviselni ezt a tehert. És sajnos ez biztos, hogy elkerülhetetlen. Életért életet kíván a karma. Ami most eléggé erősen dolgozik ellenem és mások ellen is, hiszen belekeveredtek ebbe az egészbe.