Amikor Megláttam(T.Danny)|✓|ÁTÍRVA

14

Péntek vaan. Jeejj, nemsokára láthatom Danit és a családot is. 

Be érve az étterembe láttam, hogy a fiúk már ott vannak.

- Sziasztok fiúk.- Köszöntem. Ők is köszöntek majd már nyitott is az étterem és jöttek be a vendégek. 

Délután kettő fiatalabb srác lépett be az étterembe majd helyet foglaltak. Mentem is hozzájuk. Jobban megnéztem őket és hamar eljutott az agyamig, hogy ők ikrek.

- Hola, que puedo llevar?{Sziasztok, mit hozhatok?}- Kérdeztem őket. (Elnézést ha valamit nem jól írok)

Una frambuesa y una limonada simple.{egy málnás és egy sima limonádét}- Mondta az egyik srác majd miután elmondták még, hogy mit szeretnének enni elmentem a konyhára leadni a rendelésüket.

És ment tovább a nap egészen késő estig.

Amikor bezárta Milán a helyet mára Peti lépett mellém.

- Nincs kedved eljönni sétálni?

- Miért ne?- Mosolyogtam rá. Elköszöntünk Milántól és indultunk is a sétára. Este gyönyörű ez a hely.
Úgy döntöttünk, hogy veszünk fagyit úgyhogy vettünk is. Végül haza kísért és az ajtóban még váltottunk pár szót.

- Hiányozni fogsz te lány.- Ölelt meg.

- Te is nekem.- Mondtam majd olyan történt amire sose gondoltam volna.
Megcsókolt.  Egyből el Löktem magamtól.- Normális vagy?! Barátom van ezt te is tudod.- Háborodtam fel.

- Ne, ne haragudj Bella. Azt hittem, hogy te is..

- Mit? Hogy érzek irántad valamit?-  majd be mentem a kis szállásomra és bezártam az ajtót. Gondolkoztam, gondolkoztam és gondolkoztam.... végül arra jutottam, hogy még ma haza akarok menni. Gyorsan fel is nyitottam a laptopomat és szereztem is repülőjegyet. Szerencsére ma pont megy egy gép 3 óra múlva.

Sietnem kellett a pakolással.
Elraktam mindent és még 2x átnéztem a helyet, hogy hagytam e kint valamit de nem úgyhogy 2 óra elteltével elindultam a reptérre. Persze hívtam Taxit.
Elvitt a reptérre, ki fizettem és szálltam is ki. A cuccaimat kivéve a csomagtartóból elhajtott a kocsi én pedig a géphez vettem az irányt ugyanis fél óra múlva indul a gép.

Sikeresen felszálltam. Juhu.. szóltam apáéknak, hogy hamarabb megyek haza amit kicsit furcsált de örült neki. Beszéltem Anikóval is.

Órák múltán meg is érkezett a gép Magyarországra. Amint leszálltam hívtam egy taxit, majd amíg vártam szóltam a családnak, hogy épségben megérkeztem. Persze Daninak nem szóltam mivel meg akarom lepni.

Anikóval amikor beszéltem mondta, hogy ott van Dani megint úgyhogy oda mentem. Amikor kopogtam Zoli nyitott ajtót.

- Szia Bella.- Ölelt meg.

- Jó napot.- Köszöntem majd jött Anikó is.

- Szia Drágám. Nyugodtan hagyd itt a csomagjaidat, a szobában van.

- Köszönöm.- Mondtam majd mentem is a szobájához és amikor oda értem az ajtóhoz még nem nyitottam be. Hallottam, hogy gitározik és énekel.

"Hiányzik, hogy ülünk kint a parton,
Még mindig a hangodat hallom.
Fent vagyunk, egész éjjel talpon,
Az arcodhoz simul az arcom.

Semmi nem számított akkor,
Haza mentünk de csak hatkor,
Az elmém egy emléket hajszol,
Amikor ezt írom te alszol."

Ez a pár sor elmondta, hogy most mit érez. Tudom, hisz ismerem.
Éreztem, hogy nekem énekelte. Nagyon meghatott ez a szöveg. Csak lefagyva a kilincset fogva álltam. Amikor befejezte hallottam, hogy sóhajt egyet majd ennyit mond.

"Bárcsak itt lennél"

És ebben a pillanatban benyitottam. Először lefagyott de Fel állt és gyors léptekkel felém jött majd szorosan megölelt. Ott álltunk a szobája ajtajában egymást ölelve.

- Annyira hiányoztál.- Mondtuk egyszerre majd megcsókolt. Ekkor tudatosult bennem a legjobban, hogy baszottul hiányzott nekem ebben a 3 hétben. Az érintése, az ölelése, a meleget és biztonságos nyújtó karjai. Az édes csókja.

- Szeretlek.- Mondta mikor elváltak ajkaink.

- Én is szeretlek.- Ez a szó annyit jelent mint semmi más az életben. Ez után elvesztünk egymás szemeiben. Ott álltunk az ajtóban szótlanul. Ezekért a pillanatokért hálás vagyok. Valakinek semmit sem jelent míg valakinek a világot jelentik ezek a pillanatok.- Jössz enni? Farkas éhes vagyok.- Kérdeztem válasza pedig csak egy Bólintás volt.