Jungkook
Zavartnak éreztem magam és a fejem lüktetett.
Szemeimet riadtan kinyitottam és gyorsan felültem az ágyon.
Nem az én szobámban voltam.
Le pillantottam a fekete takaróra.
Pánik töltötte el a testemet, körülnéztem a furcsa szobában. Balra fordítva a fejem meglepetten felsikoltottam. Taehyung mellettem ült, hátát a fejtámlának támasztotta, miközben némán bámult rám.
A szobájában voltam.
- Hogy kerültem ide? - kérdeztem, a nyakamig felhúztam a takarót. Taehyung meglepetten fel vonta az egyik szemöldökét.
- Nem emlékszel? - kérdezte, hangja rekedt volt.
Megráztam a fejem.
Néhány másodpercig bámultuk egymást, a levegő szikrázott a köztünk levő feszültségtől.
Kínos csend következett, mielőtt folytatta volna.
- Tegnap este át jöttél hozzám. - mondta.
Ennek nem volt semmi értelme. Az utolsó dolog, amire emlékeztem az az volt, hogy fáradtan lezuhantam az ágyamra és álomba merültem. De utána minden homályos volt. Kezemet a fejemhez emelve dörzsöltem meg a homlokomat és próbáltam enyhíteni a borzalmas fejfájást.
- Micsoda... hogy érted?
Bosszúsan felsóhajtott.
- Pánikrohamod volt. Kopogtál az ajtómon, bejöttél aztán könyörögtél, hogy vessek véget valaminek. Megtettem, aztán te purcantál az ágyamon. - magyarázta.
Amikor végzett, várakozóan bámult rám.
Lehunyva szemeimet villantak végig a tegnap esti képkockák.
A rémálmaim.
A hallucinációk.
A sírás.
A könyörgés.
Eszembe jutott, hogy este megfürdetett engem a kádban.
- Lám lám, most már emlékszel.
Kinyitva szemeimet döbbenten bámultam Taehyungra. Szórakozottan felvonta az egyik szemöldökét és cincegett egyet. Zavar és szegény töltött el, ahogy el fordítottam a tekintetem az övéről. Torkom kiszáradt, a testem pedig kihűlt.
Csend töltötte be a szobát. Egyikünk sem mozdult.
Néhány feszültséggel teli perc után idegesen végig nyaltam ajkaimon és elkezdtem az ágy végébe kúszni. Amikor Taehyung nem szólt semmit, lehunytam szemeimet és le szedtem magamról a takarót, mielőtt fel keltem volna az ágyról.
Csak sétálj el, Jungkook. Sétálj el.
Szedd össze a gondolataidat.
Találj ki egy kifogást.
Össze fonva a kezeimet a mellkasom előtt, indultam meg menekülő út felé.
Amikor az ajtóhoz értem, Taehyung hirtelen megszólalt, ami miatt megfeszültem és a kezem megdermedt; - Komolyan meztelenül akarsz távozni anélkül, hogy bármit is mondanál? - kérdezte, miközben egy halk kuncogást hallatott.
Meglepetten a testemre nézve láttam, hogy igaza van.
Miért vagyok meztelen?
- Jungkook, fordulj meg. - parancsolta kemény és rideg hangon.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Veszélyes Játékszer [TaeKook]
Фанфик"Félnek tőle és tisztelik őt. Egy rideg és könyörtelen gyilkos, Aki szert tett egy új játékszerre." Egy ártatlan fiú története, aki kétségbeesetten próbál elmenekülni a visszatérő, borzalmas múltja elől. kezdve: 2021.11.17 befejezve: -