Veszélyes Játékszer [TaeKook]

87

"I've never had a moment's doubt. I love you. I believe in you completely. You are my dearest one. My reason for life."

- to my sweet fiancée

***

Jungkook

2 héttel később

- Kész vagy már? Teljesen áttisztítottad a valagadat? - dörömbölt Jimin hangosan az ajtón.

Gyorsan magam köré tekertem egy törölközőt és kinyitottam az ajtót.

- Igen, Jimin. Mindkét kérdésedre igen a válaszom. Kész vagyok.

- Megborotválkoztál? - kérdezte.

- Igen.

- Mindenhol? - tette hozzá

Dühös pillantást vetettem rá.

- Igen, mindenhol. Már amennyire a hasamtól hozzá fértem a dolgokhoz. És Jimin csak a patakhoz megyek. Miért kell ez a nagy felhajtás?

Jimin válasz nélkül a felém nyújtott egy fehér inget.

- Tessék. Menj átöltözni.

Zavartan bámultam.

- Nem ezt készítettem ki.

Átnéztem a válla fölött és a bolyhos lila pulóveremet kerestem, de sehol se láttam.

- Azt hiszem egy jobban fog állni rajtad és megy az alkalomhoz. - mondta. - Na de siess öltözni, mert Taehyung vár rád.

- De...

Ellenkezni kezdtem, de Jimin ingerült pillantásától inkább csendben maradtam. Sóhajtva vettem el tőle a ruhaanyagot majd magamra vettem azt. Egy hosszított fehér ing volt, ami egyben volt egyszerű és elegáns. Tökéletesen illeszkedett a pocakomon és passzolt a Jimin által kiválasztott fekete pamutnadrághoz.

A tükörképemet bámulva elmosolyodtam, csinosnak... éreztem magamat. A csuklóimon megigazítottam az ingem ujjait majd megfésülködtem. Mikor már teljesen meg voltam elégedve a kinézetemmel, kiléptem a fürdőből. Jimin és Haesook egyből nekem estek, mielőtt bármit is mondhattam vagy csinálhattam volna. Pár perc kisebb sminkelés után el is engedtek.

- Ezt most miért? - kérdeztem, ahogy óvatosan meg tapogattam az ajkaimat.

- Csak gondoltuk feldobunk téged valamivel, drágám. - válaszolta Haesook.

Megráztam a fejemet eléggé gyanakodva. Már régen abbahagytam a találgatást és sodródtam az árral. Jimin egy kisebb szál bazsarózsát helyezett a fülem mögé. Gondosan elrendezte azt arra figyelve, nehogy le essen vagy megsérüljön.

- Lélegzetelállítóan nézel ki, baby. Most már készen állsz az indulásra. - jelentette be Jimin.

Felmosolyogta rá.

-Taehyung utál várni. - válaszoltam felállva.

Jimin valamit motyogott az orra alatt, de nem igazán hallottam, hogy mit. Nem is érdekelt. Minden figyelmem arra irányult, hogy eljussak Taehyunghoz. Reggel óta nem láttam őt, kicsit csalódott is voltam, hogy nem ébresztett fel, mikor elment. A reggelinél se volt ott.

- Jól van. Most már eredj, szép fiú. - szólalt fel újra Jimin.

Szememet forgatva felsóhajtottam. - Köszönöm.

Ajtóhoz lépve fogtam meg a kilincset majd, mielőtt kiléptem volna az ajtón, feléjük fordultam.

- Tényleg. Komolyan mondom. Köszönöm.