Jungkook
Késő este volt, miután Taehyungnak zongoráztam, nem tudtam elaludni.
Hátra dőlve a kádban hunytam le a szemeimet miközben a vízzel játszadoztam. Csak a reggel történt dolgokra tudtam gondolni. Minden alkalommal ugyanazok a képek villantak fel e a szemeim előtt.
Ahogy Taehyung megcsókolt.
Szükségünk volt egymásra.
A testem felhevült a vissza gondolt csókjaitól és érintéseitől. Fel sóhajtva ki nyitottam szemeimet majd kilépve a kádból tekertem magam köré egyből az egyik törölközőt, a tükörképemet bámultam.
- Mit csinálok? - suttogtam a tükörképemnek. - Meg fogom tudni ezt tenni?
Taehyung akart engem... és én is akartam őt.
Vágytam az érintéseire.
Kezemet a mellkasomra téve éreztem, hogy a szívem vadul verdes a bordáim között.
- Nem akarok többé félelemben élni.
Mindent... érezni akartam.
Szabad akartam lenni.
Élni akartam.
Szembe néztem a tükörképemmel.
Taehyungot akartam.
Még egyszer utoljára a tükörképemre pillantottam majd megfordultam, a gondolataim állandó csatát fújtak.
Az egyik oldalon félelem, míg a másik oldalon a szabadság és boldogság versengett.
A kezem néhány percig a kilincsen pihent, próbáltam meg találni a maradék erőmet és bátorságomat ahhoz, hogy ki menjek Taehyunghoz.
Miután meghoztam a végső döntést, vettem egy nagy levegőt majd kinyitottam az ajtót. Taehyung az ágytámlának volt dőlve és csak egy fekete melegítő nadrág volt rajta. Tekintetét a telefonjára szegezte majd amikor beléptem a szobába egyből rám vezette azt.
- Jungkook? - kérdezte, homlokát ráncolva nézett rám. - Miért csak egy törölköző van rajtad? - felült rendesen az ágyon és az éjjeliszekrényre tette a telefonját. - Jól vagy? - kérdezte aggódva.
A tekintetem egyből találkozott az övével. Ő adott nekem erőt.
- Nem akarok többé félelemben élni.
- Jungkook. - hangja és az arckifejezése is zavart volt.
Gyorsan ledobtam magamról a törölközőt, felfedve neki a csupasz testemet majd tettem felé egy bizonytalan lépést.
Kezeimet oldalamhoz szorítva álltam meg Taehyung előtt.
Biztosan megértette, hogy mire gondolok, mert a tekintete meglágyult.
- Jungkook. - zihálta, miközben felém nyújtotta a kezét. - Gyere ide.
Nagyot nyelve helyeztem kezemet az övére. Amikor kezem remegni kezdett Taehyung gyengéden megszorította azt majd maga felé húzott engem. Fel másztam az ágyra, ő addig megemelt engem majd egyből az ölébe ültetett úgy, hogy a lábaim a csípője két oldalán pihent.
Szabad kezét felemelte majd végig húzta az a hüvelykujját az ajkaimon.
- Biztos vagy benne?
Némán bólintottam, nehezen találtam meg a szavakat.
- Jungkook, szavakra van szükségem. Tudnom kell, hogy száz százalékig biztos vagy a döntéseddel.
- Biztos vagyok benne, Taehyung. - válaszoltam alig hallható hangon. Homlokát az enyémhez döntve eresztett ki egy újabb sóhajt.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Veszélyes Játékszer [TaeKook]
Fanfic"Félnek tőle és tisztelik őt. Egy rideg és könyörtelen gyilkos, Aki szert tett egy új játékszerre." Egy ártatlan fiú története, aki kétségbeesetten próbál elmenekülni a visszatérő, borzalmas múltja elől. kezdve: 2021.11.17 befejezve: -