Karola Collins folyton költözik a családjával az apukája munkája miatt. 18 éves korában végre hazamegy a bátyjával és megpróbálja ott folytatni az életét ahol abbahagyta. Ebben akadályozza őt az iskola úgynevezett királya Erik West aki nem is ismeri...
Ez volt életem eddigi legjobb nyara. Az egészet Franciaországban töltöttem a barátaimmal és a testvéremmel. Rengeteg városban megfordultunk és buliztunk egyet mert miért ne. A franciák felejthetetlenné tették számomra ezt a nyarat a bátyámmal együtt és ezért nagyon hálás vagyok nekik. Most viszont hogy úton vagyok Magyarországra az összes cuccommal és a bátyámmal, hogy végre hivatalosan is otthon legyek, majd elszállok a boldogságtól. Augusztus 29.-én megünnepeltük a szüleimmel a szülinapomat pedig csak a nyár utolsó napján van augusztus 31.-én de mi akkor már rég pakolni fogunk az új házunkban.
- Már nemsokára ott vagyunk - szólal meg mellettem a bátyám.
- Rendben - vigyorgok rá. - Én szerintem addig alszom egyet mert nagyon fáradt vagyok - ásítok egy nagyot.
Lehunytam a szemem és pár perc múlva már békésen aludtam. Álmomban megint egy zöld szempárt láttam amelyik úgy néz rám mintha meg akarna ölni ezért fel is riadtam.
- Pont jókor - mosolyog rám a bátyám aki éppen leparkolt egy kétemeletes gyönyörű ház elé.
- Ez a házunk? - kérdezem elképedve.
- Igen. Van benne 3 hálószoba felszerelve fürdővel, egy nagy konyha ami egybe van nyitva a nappalival, egy dolgozószoba és kint van egy kisebb medence és jakuzzi is - sorolja a bátyám.
- Na jó honnan volt neked pénzed erre? - kérdezem miközben kiszállok az autóból.
- Tudod, hogy nem szeretem amikor anyuék adnak pénzt valamire de mikor mondtam, hogy te is velem jössz nem engedtek abban, hogy egy fantasztikus házban kell élnünk ami ráadásul közel van az új edződhöz is - mosolyog rám.
- Anyuék nagyon királyok - nevetek fel.
Ezután segítek a bátyámnak behurcolkodni a a bőröndökkel és a dobozokkal. A ház belülről tényleg csodálatosan néz ki és rengeteg hely van benne. Én magamnak azt a szobát választottam amelyikben a legnagyobb volt a gardrób.
Még egy kisebb dobozom volt kint amiben a fényképeim voltak de mondtam Alexnek, hogy azt már egyedül is be tudom hozni. Ki is mentem érte és csuktam le a kocsi hátulját amikor hangos röhögést hallok magam mögött. Hátra fordultam és egy velem egykorú fiúkból álló csoportot vettem észre a szomszéd ház ajtajában. Az ajtóban egy viszonylag magas göndör, fekete hajú fiút láttam aki éppen búcsúzott a többiektől, mivel ment be. Nem vettek észre vagy csak nem nagyon figyeltek rám de megláttam közöttük Ricsit a régi osztálytársamat és utána szépen sorban felismertem az összes ott álldogálót. Inkább bementem a házba mielőtt észrevesznek és odahívnak csevegni. Mindegyiküket ismertem kivéve a fekete hajút aki mint kiderült az új szomszédom.
- Fent leszek rakodok ki a szobámba utána Zsófiékkal megyek buliba - kiabáltam a lépcsőről a bátyámnak.
Nem válaszolt ezért folytattam az utamat fel az emeletre ami tele volt dobozokkal. Elkezdtem felnyitogatni őket, hogy lássam mi van bennük mert lusta voltam felcímkézni mindegyiket. Aztán jött a pakolás. A szobámban már volt egy francia ágy ami pont tökéletes volt számomra, egy íróasztal székkel amit a tanuláshoz használhatok ugyebár, egy nagy tükör a falon és a gardrób. Szépen sorba rendeztem a ruháimat és a cipőimet majd elkezdtem berakodni. Néhány óra után kész is voltam az egész szobával. Elégedett voltam vele mivel már sokkal otthonosabb volt.
- Itt a ideje, hogy kiválaszd a ruhát amit fel veszel - hallottam meg a hátam mögül egy ismerős hangot amire gyorsan megperdültem.
- Lányok! - kiáltottam mikor megláttam Zsófit és Zsanit a szobám ajtajában. Konkrétan a nyakukba ugrottam és szorongattam őket. - Te jó és mennyire hiányoztatok - mondom a vállukba.
- Te is nekünk - nevet fel Zsani. - El sem hiszed milyen borzalmas volt nélküled. Hetekig úgy öltöztem mint egy bohóc mert reggel nem volt ki segítsen választani - forgatta meg a szemét.
- Hé én itt voltam - néz rá felháborodottan Zsof.
- Igen sokra mentem veled amikor éppen csak bepottyantál az első órára lemerült telefonnal.
- Jaaj annyira hiányzott ez - nézek rájuk vigyorogva.
- Na de vissza a ruhához - fordultak felém. - Mit fogsz felvenni?
- Hát igazából fogalmam sincs még semmit nem találtam ki mert éppen rendezkedtem be - magyarázom.
- Ez a nagy visszatérésed szóval FANTASZTIKUSAN kell kinézned - indul meg a szekrényem felé Zsani. - Remélem a franciáknak jó ízlésük van.
- Hidd el a franciák tudnak valamit - kacsintottam rá majd elkezdtem előszedni a szebbnél szebb ruhákat.
Mikor már majdnem az összes ruhám felpróbáltam és egyik sem tetszett a lányoknak kezdtem azt érezni, hogy egy olyan ruha se lesz ami tetszik nekik.
- Na jó akkor jöhet akkor a következő - indulok ki a fürdőszobából egy szerintem gyönyörű arany színű ruhában amit csillagok díszítenek.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A lányok mikor kilépek felnéznek a telefonjukból és amikor meglátnak azonnal fel is pattannak.
- Ez az - ugrál Zsani.
- Végre megvan a tökéletes ruha - mosolyog rám Zsof. - Pont illik hozzád. Az összes csávó téged fog bámulni.
- De egyik sem fog érdekelni - vonom meg a vállam miközben a zöld szempárra gondolok ami álmaimban kísért.
- Háát ki tudja. Sokat változtak mióta elmetél - néz rám sejtelmesen Zsani.
- Aha ma láttam őket a szomszédban. Mindegyiküket megismertem kivéve a fekete göndör hajút.
- Ooo ő Erik West - vigyorog rám Zsof. - Ő a suli úgynevezett "királya". Benne van a focicsapatban, a lányok élnek halnak érte, mindenki vele akar lógni és hatalmas bulikat tart - forgatja a szemét.
- Ahaa szóval tipikusan mintha egy filmbő lépett volna ki - forgatom meg én is a szemem.
- De nem baj mert már itt vagy és majd megmutatod neki, hogy itt te vagy a főnök még azután is, hogy nem voltál itt éveket - bíztat Zsani.
- Nem tudom, hogy menni fog-e hiszen senkivel nem tudom, hogy mi történt. A nagy szakításoktól kezdve a legkínosabb storykig mindenről lemaradtam míg ő itt volt szóval nem hiszem, hogy ez jó ötlet -e.
- Kérlek csak legalább miattunk - néznek rám kutyaszemekkel. - Ráadásul míg megcsinálod a sminked és a hajad addig mi mindent elmondunk amit csak tudnod kell. Még a kocsiban is.
- Jó rendben - egyezem bele. - De nem ígérek semmit - indulok meg a fürdő felé elkészülni miközben a lányok belekezdenek a mesélésbe...
Sziasztook!
Itt is a következő rész remélem tetszett. Igyekeztem íráshibák nélkül írni remélem sikerült.❤
