Utólag visszagondolva óriási hülyeség volt írni Eriknek, hogy elmegyünk-e valahova. Zsani és Zsófi nem értek rá és amúgysem éppen ők voltak a legmegfelelőbb társaság ezekben az időkben. A fiúk viszont az hittem, hogy eljönnek velünk ezért írtam olyan felelőtlenül az üzenetet. De Erik közölte velem, hogy nekik nem jó a mai nap úgyhogy ketten megyünk. Ezzel semmi probléma nem volt egészen, addig amíg ezt Ricsi és Dave el nem pletykálta a lányoknak akik most jelenleg az esküvőnket tervezik. Persze mondtam nekik, hogy teljesen felesleges ennyire izgulniuk mivel én és Erik körülbelül annyira vonzódunk egymáshoz mint a kecske meg a kés. Tehát semmennyire. Viszont már nem mondhattam le és őszintén nem is akartam, ezért mikor Erik írt nekem, hogy nyílt egy étterem és szerinte oda kellene mennünk vacsorázni egyből belementem. Már csak az volt a probléma, hogy ez egy eléggé fancy étterem így kénytelen vagyok kiöltözni ami megnehezíti azt, hogy mindenki felfogja a környezetünkben, hogy nem vagyunk szerelmesek.
Végül nagy nehezen odaálltam a szekrényem elé és elkezdtem keresgélni a ruháim között. Egy hosszú bordó ruhára esett a választásom aminek az oldala be van vágva. Egy arany magassarkút kerestem hozzá amiben a lábam szét fagyhat a hidegben. A hajamat kivasaltam, hogy még egyenesebb legyen mint volt és egy egyszerű sminket dobtam fel amit a ruhához hasonló színű rúzzsal dobtam fel. Erik pontosan akkor érkezett amikorra megbeszéltük amiért nagyon hálás voltam mivel nem kellett a szükségesnél tovább idegeskednem. Őszintén nem tudtam miért vagyok ideges hiszen sose szoktam de most annyira érdekelt, hogy jól sikerüljön ez a vacsora, hogy teljesen rástresszeltem.
Erik még nem is kopogott amikor már kinyitottam az ajtót. Elképesztően nézett ki ami még jobban nehezítette az életemet. Egy fekete öltöny volt rajta fehér inggel, a haja göndör fürtökben állt mint mindig most valahogy mégis tökéletesebb volt, a csuklóján egy arany óra díszelgett és valami fantasztikus kölni illata volt. Valószínűleg tátott szájjal bámultam egy percig ezért gyorsan összeszedtem magam.
- Szia - néztem bele a zöld szemeibe amik még mindig megijesztettek néha.
- Szia - mosolygott rám és ekkor kezdtem megkérdőjelezni, hogy igazi-e amit látok. - Mehetünk?
- Igen persze - zártam be magam mögött az ajtót.
- Gyönyörű vagy - mondta miután újra felé fordultam.
- Köszönöm te is nagyon kicsípted magad - mosolyogtam majd kikerülve őt a kocsija felé indultam.
Kinyitotta nekem az autó ajtaját amit hihetetlenül aranyosnak tartottam és ezért nagyon mérges voltam magamra. Az úton végig csendben voltam és Erik is hallgatott. Nem tudtam, hogy ugyanúgy érzi-e magát mint én.
- Megjöttünk - szólalt meg rekedtes hangon miután leparkolt.
Itt nem vártam meg inkább, hogy vajon kinyitná-e nekem újra az ajtót hanem egyszerűen kiszálltam az étterem előtt. Fantasztikusan nézett ki a hely. Miután beléptünk egyből megfogott a hely melegsége. Az egész helyen a vörös, az arany és a fekete szín dominált. A bejáratnál egy kedves hölgy állt aki megkérdezte tőlünk, hogy milyen névre szólt a foglalásunk. Hagytam, hogy ezt a részt Erik intézze és inkább gyönyörködtem a helyben és az emberekben akik boldogan cseverésztek az asztaloknál miközben várták, hogy a pincér megérkezzen az étellel.
A kedves hölgy odavezetett engem és Eriket az asztalunkhoz és nem távozott miután leültünk. Szinte tudtam, hogy azért mert Erik külsője magával ragadta és valahogy meg akarja tudni vajon a húgát hozta-e el vacsorázni vagy élete szerelmét. Hát egyik sem voltam.
- Maguk gyönyörű pár - szólalt meg végül miután végre észrevette milyen kínos is, hogy csak áll felettünk.
Nem szólaltam meg. Kíváncsi voltam Erik válaszára, hogy vajon neki is tetszik-e vagy inkább lerázná azzal, hogy eljátssza együtt van velem. Azonban Erik sem szólalt meg és így még kínosabb lett a szituáció. Elfordultam a nőtől és Erikre néztem és nem lepődtem meg, hogy ő már engem nézett. Nem tagadta, hogy együtt vagyunk de azt sem erősítette meg, hogy igen.
- Tudja mikor először hallottam róla utáltam őt de mára már teljesen megváltozott a véleményem és igenis kedvelem. Nagyon is - mondta miközben végig a szemembe nézett. Nem tudtam, hogy ezt komolyan gondolja-e. Nagyon is kedvel barátként? Vagy többként? Elszakítottam róla a tekintetem, hogy megnézzem a nő reakcióját és hirtelen nevethetnékem támadt. Olyan értetlen arcot vágott, hogy egyből elkaptam a fejem nehogy az arcába nevessek.
- Értem - mondta majd sürgősen távozott tőlünk. Ekkor tör ki belőlem a nevetés.
- Min nevetsz? - kérdezte Erik de láttam rajta, hogy ő is mosolyog.
- Nem láttad az arcát? - kérdeztem levegő után kapkodva. - Az a zavarodottság valami hihetetlen volt.
- Láttam. Jó gyorsan le is lépett pedig úgy csevegtem volna még vele - nevette el magát Erik is ami egy pillanat alatt megmelengedte a szívem.
- Jó estét! - szólalt meg mellettünk a pincér amitől ugrottam egyet annyira megijesztett. Észre se vettem, hogy mellénk állt. - Mit hozhatok inni? - kérdezte miközben lerakott elénk egy-egy étlapot.
- Én egy pohár pezsgőt kérek.
- Nekem csak víz lesz - mondta Erik a felelősségteljes sofőr.
- Rendben máris hozom - tűnt el egy perc alatt a férfi.
- Az infarktust hozta rám. Nem is láttam, hogy ide jött.
- Kari láttam az ugrásod - nevetett Erik. - Szerintem ő is látta úgyhogy ne aggódj mostantól hangosan fog jönni, hogy te is észere vedd.
- Haha nagyon vicces - mondtam gúnyosan de csak alig tudtam visszatartani a mosolyom.
- Az. Nem minden nap látom ahogy halálra rémülsz egy pincértől - nevet tovább nekem pedig pillangók kezdenek repkedni a gyomromban a nevetésétől.
- Te mit fogsz enni? - igyekeztem, hogy témát váltsak.
- Szerintem steaket fogok. Már jó régen ettem olyat ami jól el volt készítve.
- Honnan tudod, hogy itt jól készítik majd el? - kérdeztem miközben pásztáztam az étlapot.
- Nem tudom. Kockáztatok és reménykedek - mosolyodik el.
- Kockáztassak veled? - kérdeztem.
- Igen - mondta magabiztosan. - Érzem, hogy jó lesz úgyhogy bízz bennem.
- Bízom benned - néztem a szemébe és reméltem, hogy tudja nem csak az étel kérdésben értem...
Sziasztook! Itt egy újabb rész❤
![](https://img.wattpad.com/cover/319049525-288-k296032.jpg)
ESTÁS LEYENDO
Újra a térképen
Novela JuvenilKarola Collins folyton költözik a családjával az apukája munkája miatt. 18 éves korában végre hazamegy a bátyjával és megpróbálja ott folytatni az életét ahol abbahagyta. Ebben akadályozza őt az iskola úgynevezett királya Erik West aki nem is ismeri...