Piszkos tánc

16.rész

A fürdés után megvárom, amíg Louis is elmegy fürdeni majd magamra kapok egy kényelmes szettet és magamhoz veszek pár ruhát, majd elindulok. Halkan zárom be magam után az ajtót és elindulok a falu felé, amerre jöttünk. Haza fogok menni.  Kocogva teszem meg az első pár kilométert, majd gyorsan sétálva érek be a faluba. Már kezdek fáradni, de nincs az az isten, hogy megálljak. Egy kis motelt látok, aminek a parkolóján vágok át, a mellette lévő boltot célba véve. Talán jobb lenne mégis ha megszállnék valahol, hogy holnap busszal haza tudjak menni. 

Mielőtt elérném a boltot megáll mellettem egy fekete autó. Hátsó üléséből többen pattannak ki és fejemre sötét zsákot húzva löknek be a kocsiba. Esélyem sincs menekülni.

-ENGEDJETEK EL BASZKI.- kiabálok, mire valamelyik arcon csap.-A KURVA ANYÁDAT.- ordítom, mire még egyszer lecsap rám, de most nem áll meg. Legalább öt pofont kapok, amíg már érzem a fémes ízt a számban.

Próbálok ficánkolni, de az egyik erősen tartja a kezeimet hátul, amivel egész testemet egy helyben tartja. Egy árva hangot sem adnak ki magukból, amiből legalább következtethetnék, hogy kik ezek. Louisnak igaza volt. Nem kellett volna eljönnöm.

 Egy jó ideig megyünk az autóval, amikor megállunk és engem is kirángatva a kocsiból megyünk be egy helyre. 

Ismerős az illat. 

Leveszik a fejemről a szákot és szembe találom magamat egy szikrázó szemű Louissal. Kibaszott idegesen néz rám és int a fejével a többieknek hogy elmehetnek. Amint csukódik az ajtó elindul felém, én pedig hátrálok. Egészen addig tudok hátrafelé menekülni, amíg bele nem ütközök a  falba.

-Hányszor kell még elpofáznom, hogy FOGADJ SZÓT BAZDMEG.- ordítja előttem állva.- ELSZÖKSZ? IGEN? KI A FASZNAK KÉPZELED MAGADAT?- ordít még mindig. 

-Nem vagyok a tulajdonod.- vágom rá egyből, amit meg is bánok, mert lendül a keze.

-De kibaszottul egy alkuban vagyunk, amit te már többször is megszegtél.- kiabálja és keze a fejem mellett ér célt a falban. Ijedten csukom be a szememet, majd amikor mellettem csattan a keze, akkor nézek oda. Berepedt  a fal.- Én is szegjem meg? Hm? Vágjam le a Mattike kezét? Dugjalak meg akaratodon kívül? Hm? HM? HALLJAM MIT AKARSZ HARRY? MI NEM FELEL MÉG MEG? - ordítja az arcomba és újra beleüt a falba és pedig magamat összehúzva csúszok le a földre.

-Sajnálom Louis.- kiáltok fel, magamat ölelve.- Sajnálom, sajnálom, sajnálom.- mantrázom ,de nem nézek rá. Magzatpózban ölelem magamat és a földig csúszok Louis lábai előtt. Szememet összeszorítva mantrázom tovább ezt a szót, mert nem tudok mást tenni. Igaza van. Megint. Mindig igaza van. 

Pár percig várom, hogy mondjon valamit, de nem teszi. Felnézek és látom, ahogyan a konyhában iszik egy pohár vizet és közben engem figyel. Lassan emelkedek fel a földről és én is végig őt nézem. Szememet megtörlöm, mert bár nekem fel sem tűnt, de sírtam. 

-Ez volt az utolsó, amit elnéztem neked Harry. Próbáltam kedves lenni veled, de nem volt jó. Nem ismersz, így nem tudod, hogy mennyire is türelmes voltam veled eddig. De ennek most vége. Mostantól minden úgy lesz ahogyan én akarom. Ha ellenszegülsz megöllek.- mondja érzelemmentes hangon és leteszi a poharat a pultra.- Változatlanul is itt fogsz aludni.- mutat a kanapéra.- És kurvára remélem, hogy most már észhez térsz. 

Komótosan megy be a szobába és magára csukja az ajtót. Újabb könnyek folynak le az arcomon és nem tudom őket megállítani. Miért teszi ezt velem? 

Miért nekem kell ezt elviselni?