A tegnap után nem kellet altató este hajnalban amikor hazaértem. Délután kelek fel és csoszogok ki a konyhába, ahol Niall néz fel rám a laptopjából. Nem is találkoztam vele tegnap.
-Akkor gondolom nem sikerült kilépni.- húzza el a száját.
-Hát kurvára nem.- ülök le mellé.- És még a faszijával is találkoztam. Nagyon elbaszott szituba vagyok haver. De most te érdekelsz, mi van a csajjal?- vigyorgok rá, mire picit elpirul.
-Amelia.- mondja a nevét, mire bólintok.- Együtt vagyunk.-kikerekedik a szemem és vigyorogva ölelem meg.
-Örülök Ni, megérdemelted már. És milyen?- kérdem kacsintva.
-Úgy még nem tudom, hogy milyen, mert baromira van tartása.- kuncog fel.- De majd szeretném ha megismernéd.
-Most négy napid dolgozom, lehet hogy utána kéne itt nálunk. Nem akarom elijeszteni. - röhögök fel.
-Ja lehet hogy jobb lenne.- röhög ő is.- Komolyan gondolom vele. Nagyon nagyszerű nő.- mosolyog komolyan az én legjobb barátom. Soha nem tepert ennyit egy nőért eddig.
-Örülök neked haver, őszintén. - mosolygok rá.
-Beszéljünk Louisról?- kérdi, mire megrázom a fejem.
-Nem, inkább kizárnám most őt innen.- veszem a kezembe a konzolt, mire ő is vigyorogva nyúl a sajátjáért.
Órákat játszunk és már csak arra leszek figyelmes, hogy fél 8 van. Már a bárban kéne lennem, hogy nyitásra kész legyek az öltözéssel.
-Baszki Niall.- pattanok fel a kanapéról és rohanni kezdek a szobámba és magamra kapkodok valami ruhát és rohanok is a cipőmért.
-Fellépő nadrágod?- kérdi Niall és a szárítóra mutat.
-Faszom.- morgom és már megyek is. Futok a bárig és még így is elkések. Louis a pultnál ül és rám kapja idegese tekintetét.
-Mr. Tomlinson én saj...- kezdeném a szabadkozást, de leint.
-Húzzál az irodámba.- mondja és felpattanva ő is oda megy. Lehajtott fejjel megyek el Matt mellet, akivel tudom hogy ma már beszélnem kell. A helyiségbe belépve becsapja utánam az ajtót. - Mi a faszt képzelsz? Réges-régen itt kellene már lenned bazdmeg. Kurvára nem fogom ezt tűrni Harry. Tegnap a ruha ma meg a késés. Mást már rég kibasztam volna innen.- kiált fel.
-Akkor miért nem küldesz el?- kérdem.
-Mert nem akarlak távol tudni magamtól.- tör ki belőle és utána egyből meg is bánja. Az asztalra csap és elkezd járkálni.- Akarlak téged baszki, de nem tudom hogy csináljam érted? Kurvára nem tudom.- néz rám.
Lesokkol ezzel. Eddig nem ezt kommunikálta. Akar engem. Kimegy belőlem a feszültség és érdeklődve nézek rá.
-Mi lenne ha szakítanál vele?- kérdem őszintén, de Louis felröhög.
-Meghalnál.- mondja őszintén.- Nagyobb a hatalma mint nekem Harry, sokkal nagyobb. Amíg ő él, addig az övé vagyok.- mondja és leül a székébe. Elgondolkodva nézek rá.
-Akkor öljük meg.- vonom meg a vállam és még magamat is meglepem a lazaságommal.
-Nem tudod miket beszélsz Harry.- rázza meg hitetlenül a fejét Louis. Kezeit megtörli a combjain végig húzva, majd fenekét megemelve lejjebb csúszik a székén. Szemébe nézve elönt a vágy és elindulok felé.- Menned kell dolgozni.- mondja egyből.
-Kéne.- mondom és nem állok meg, elé érve kérdés nélkül mászok bele az ölébe és belekapaszkodok a nyakába.- A múltkor még te voltál ebben a pozícióban itt.- mondom és a nyakába puszilok.- Legközelebb amikor hozzáérsz, én jussak eszedbe.- motyogom a nyakába. Nem csókolom meg csak a nyakát puszilgatom, majd hirtelen felállva az öléből megállok előtte.- Ne haragudjon Mr.Tomlinson hogy késtem, nem volt szándékos, legközelebb nem fordul elő. - mondom komolyan és elindulok az ajtó felé.
-Jól hangzik a nevem így a szádból.- morogja, amikor már a kilincsen van a kezem.
-Akkor intézd úgy, hogy legyen rám időd zárás után.- fordulok vissza.- Mr. Tomlinson.- nyalom meg a számat és kimegyek az irodából.
Mi a fasz történik velünk?
YOU ARE READING
Piszkos tánc
FanfictionEgy táncos és egy alvilági találkozása nem mindig végződik jól. Vagy mégis?