Piszkos tánc

31.rész

Miután Louis felment a fürdőbe én csak változatlanul bámulok magam elé. Tudtam, hogy rossz lesz de azt nem hogy ennyire. Folyamatosan villannak be annak a faszkalapnak a képei. Ahogyan nyögött és élvezkedett. Gyűlölöm őt. 

Adtam Louisnak tíz percet, majd felpattanva a kanapéról indultam meg felfelé én is. A ruháimat folyamatosan vettem le magamról, így mire a fürdőbe érek már csak egy alsó van rajtam. Attól is megszabadulva lépek be mögé a zuhanyba. 

Louis csak áll és folyatja magára a vizet. Nem fürdik, nem mosakodik, csak áll lehajtott fejjel.

-Lou..- szólítom meg halkan, mire felkapja rám és úgy néz rám, mint nem hiszi el, hogy itt vagyok. Könnyes szemeit látva nekem is gombóc nő a torkomban.

-Hazzy.- fordul felém és a karjaimba vonom őt. Úgy szorítom magamhoz, mintha az életem múlna rajta. És igazából így is van. Az elkövetkezendő idő óriási vízválasztó lesz. Nem tudom, hogy ő mit érez, de én csak őt akarom érezni. 

-Nyugodj meg Lou.- suttogom a hajába és a hátát simogatom. A karjaimban zokog, percekig csak a szipogását hallgatom, majd megszólal.

-Azt hittem, hogy el fogsz hagyni Hazza.- motyogja a mellkasomba.

-Tessék?- tolom el magamtól teljesen megdöbbenve.- Soha nem hagylak el Lou. -törlök le egy könnycseppet az arcáról.

-É-én láttalak közben. Te nem néztél rám ,de én csak téged néztelek. Láttam, hogy undorodsz tőlem és megértem. Már akkor úgy éreztem, hogy el fogsz hagyni. - motyogja. 

-Édesem..- kezdem halkan.- Nem te vagy undorító, hanem ő. Nem bírtam őt látni, ahogyan élvez téged. Utálom a gondolatot, hogy te is valaha őt akartad. De soha nem hagynálak el Lou. Soha, mert őrülten szerelmes vagyok beléd. - mondom apró mosollyal és látom, hogy a szemében megjelenik az a csillogás. Az amiért őrülten hálás vagyok, mert csak nekem szól. 

-Én is szeretlek Hazza. Őrülten.- kuncog fel és a számra tapad. 

Lágyan csókoljuk egymást, miközben csak öleljük egymást. Nem megyünk tovább ez nem arról szól. Ez rólunk szól. Arról, hogy mindezek után is itt vagyunk. Egymásnak.