Salemi boszorkák [szünetel]

𝐨𝐜𝐭𝐨𝐛𝐞𝐫 𝟏𝟏

Az előre beállított ébresztőm csörgésére ébredtem fel. A fejem rettenetesen sajgott.

Legszívesebben kihajítottam volna a telefonomat az ablakon, és visszaaludtam volna, de végül arra jutottam, már így is elég tapló dolog volt az a báliruha, nem akartam még egy új telefont is vetetni Derekkel (mivel az összes megtakarított zsebpénzem 25 dollár volt – ma már elég idióta dolognak találom azt a LED-lámpát, amire a többit költöttem).

Mikor lementem reggelizni, a nagybátyám láthatóan meglepődött, hogy fenn vagyok.

– Agatha! – üdvözölt. – Jó reggelt! Hogyhogy felkeltél?

– Jó reggelt – dünnyögtem, és elnyomtam egy ásítást.

– Mondtam, hogy itthon maradhatsz ma. Eléggé sok mindent zúdítottam rád tegnap.

– Nem gond, utána kipihentem magam – vontam vállat. Délután fél egyig húztam a lóbőrt, miután hajnali ötkor magamhoz tértem az ájulásból, és kaptam egy kamillás teát Amandától.

– Rendben. Ha menni szeretnél, akkor nem tartalak vissza. És... – zavartan köhintett egyet. – Elolvastad végül?

– Mit? – néztem rá zavartan, de utána leesett. Na igen, tegnap egész álló nap a szobámban voltam, és nem voltam hajlandó felállni a pihe-puha, biztonságos ágyamból. – Ó... Hát, igen.

Derek láthatóan feszengett.

– És mit gondolsz?

Egy pillanatig haboztam. Mit lehet erről gondolni?

– Biztos, hogy rólam van szó?

Derek lassan bólintott.

– Rengeteget kutakodtunk. A Próféciák az esetek többségében kétértelműek, de ez egészen biztos.

– És tudjuk, hogy kik a többiek?

A nagybátyám komoran beleivott a teájába, és csak azután válaszolt.

– Azt hiszem, legalább kettőt te is tudsz közülük.

Elgondolkodtam, de csak egy pillanatra, hiszen tudtam, kikről beszél. Nem ismerek túl sok mágust, szóval nincs túl sok lehetőség.

– Kath és Nate.

Derek ismét biccentett.

– A Raven-Henderson család nagy tiszteletnek örvend a mágusok körében, Katherine azonban kilóg közülük. Ő jobban szereti az halandókat, mint a mágusokat, hiába az emberi világ rengeteg hibája. Emiatt sokan különcnek tekintik, és Katherine bizonyítani akar a családjának. Így övé a második sor.

„A második bizonyítani akar."

Egészen eddig úgy képzeltem el Kath-t, mint az egyik népszerű boszorkányt, akik mindenki szeret. Meg sem fordult a fejemben, hogy másképp is lehet, pedig azt már megtanulhattam, hogy a mágusok világa sokban különbözik az emberekétől.

– És mi van Nate-tel? – kérdeztem félve.

– Övé az ötödik sor. – „A harmadik a becsülete visszaszerzéséért harcol." – Nathanielt a családja múltja kísérti; a szüleit árulással vádolták sok-sok évvel ezelőtt, ami a gyermekeikre is kihatással volt.

– Mi történt? – tudakoltam.

Derek elutasítóan intett. Ebből nyilvánvaló volt, hogy nem rám tartozik.

– És... ki a harmadik? – próbáltam témát váltani.

– Nem hinném, hogy ismered – piszkálta a poharát Derek. – Ő is salemi. Egy bizonyos Josh Morales. Vállig érő, hullámos haj, állandóan bézs és barna cuccokban jár...