A rém doktorok ( 14.fejezet )

59 5 0
                                    


Reggel egy hatalmas mosoly kíséretében keltem - magam sem tudom, hogy miért - , majd gyorsan el is kezdtem készülődni a suliba.
Átöltöztem, majd fogtam a gördeszkám, egy almát, s indultam sulim felé.
Kb. fél útnál járhattam, mikor megláttam egy kék jeep-et haladni mellettem. Kezdett lelassítani, majd én is és észre vettem, hogy , aki a kocsit vezette az nem más volt, mint Stiles.

-Szia Cam! Ne vigyelek el?
-Az jó lenne, köszi. - majd azzal a lendülettel ki is nyitottam az ajtót, s elfoglaltam az anyósülést.
Egy ideje már csend volt. Gondoltam megtöröm azt, s feltettem egy - a tervvel kapcsolatos - kérdést.
-Akkor minden szünetben, lyukas órában keresünk egy nyomtatót és másolunk?
-Igen. Csak ne lásson meg minket remélhetőleg egy tanár sem. És ne másoljunk olyan feltűnően sok lapot. Pont ezért van felosztva, hogy mindenki 1 fejezetet másol. (Nem tudom hány fejezetes csak oda írtam szóval most akkor kb. 10 fejezetes😂) - még egy kicsit beszélgettünk a tervről, majd arra eszméltünk, hogy megérkeztünk.
-Nos akkor köszönöm szépen a fuvart!
-Nincs mit! - legyintett egyet, s elindultunk befele.
A folyosón még mindenkit megállított Scott, hogy biztos értik-e a tervet.

Bementem az órára, de nem igazán figyeltem, mivel azon gondolkodtam, hogy, ha meg lesz a könyv mi történhet utána.

A nap lassan, de eltelt. Először Liam és Scott mentek nyomtatni, mivel kettő nyomtatója van a sulinak. (Igen most ennyi van😂) Utána lévő szünetben Lydia és Stiles, majd Malia és Kira végül én és Isaac. Abban állapodtunk meg, hogy suli után falka gyűlés Scott-nál és ő, majd ott gyorsan össze rakja a könyveket, és elolvassuk.

Scott a motorjával ment és vitte Kirát, Stiles a jeep-pel ment és elvitte Liam-et, nagy nehezen Isaac-et, és engem, majd Lydia elvitte Malia-t.

Nagy nehezen beültünk a jeep-be, majd indultunk is. A vezető ülést Stiles foglalta el. Az anyós ülésen Liam ült - mivel ő lakott a legközelebb (ha a soriban nem is, itt igen😂) - hátul pedig én és Isaac. Amilyen jókedvvel keltem reggel annyira fáradt lettem így gondoltam lehunyom szemeimet. Az utolsó dolog, amire emlékszem az két erős kar, amik körbe vettek, majd elragadott a sötétség és az álmok világa.

Mikor felkeltem a szobámban találtam magam. Eléggé összezavarodtam, bár gondoltam, hogy elaludtam, s valaki felhozott. Eszembe jutott, hogy ma még falka gyűlés lesz, így előkaptam gyorsan a telefonom, aminek a kijelzőjén egy értesítést láttam. Megnyitottam, majd kiderült, hogy egy üzi volt, mégpedig Scott-tól.

Scott McCall

-Szia Milo! A mai falka gyűlést elhalasztottuk 17:00 órára.

Megnéztem az időt a telefonomon, ami 16:37-et mutatott. Sietve kimásztam az ágyamból, összekészültem és indultam is nehogy elkéssek.

Út közben gondoltam ráírok valakire, hogy késni fogok így, akit először feldobott a névjegyzékem arra írtam rá. És hát nagy szerencsétlenségemre vajon ki lehet az, akit elsőnek feldob...hát nemcsak Isaac az??.....DEHOGYNEM!!

Isaac Lahey

-Szia Isaac! Lehet, hogy késni
fogok egy kicsit. Szólnál Scott-nak?
Előre is köszi!

Majd ezt befejezve ki is nyomtam a telómat és csak a futásra koncentráltam. Mivel nem vagyunk a legjobb barátok így képzelhetitek milyen gyorsan haladtam. Kb. nulla energiám volt a futáshoz így, majdnem hogy két percenként megálltam egy kis levegőt szerezni. Amíg nagyban futottam éreztem, hogy egyszercsak megrezzen a zsebem. Mivel tudtam, hogyha megállok akkor végleg abba hagyom a futást így futás közben próbáltam kihalászni a telefonom. Igenám, csakhogy olyan béna és szerencsétlen vagyok, hogy, amint sikerült kivennem a zsebemből ki is esett a kezemből így végig pattogott a betonon kemény 3 métert, mintha kacsáznék a telefonommal. Vissza siettem a készülélhez, majd csodálkozva felvettem, hisz nem repedt be a képernyőm. Megnéztem ki írhatta az üzit így feloldottam telefonom.

A 14-es játékos [ ~Isaac Lahey ff.~ ] SZÜNETELTETVEOù les histoires vivent. Découvrez maintenant