Menekülés (9. fejezet)

79 2 0
                                    


Isaac szemszöge:

Camilla, már vagy három perce ki van ütve. Próbálom elvenni a fájdalmát, de amint elveszem és elengedem újra nagy fájdalmai lesznek, amiket kisebb homlok ráncolással jelez.

-Jól van srácok! Akkor a terv a következő! Isaac viszi Camillát, közben szorítja a nyílást, hogy ne veszítsen annyi vért. Én, Liam és Derek elölről, Mr. Argent, Stiles és Lydia pedig hátulról fedezitek őket. - vázolta a tervet Scott. Mindenki rábólintott, majd indultunk is.

Kb. 4 perce mehettünk, mikor mindenkinek feltűnt, hogy valami nem stimmel. Ezt én szóvá is tettem.
-Srácok. Hova lettek? Nem kellett volna már rég megkeresniük?
-Nem tudom. Nekem is gyanús, de most az a lények, hogy Camillát kórházba vigyük! - egyetértettem vele. Nincs sok ideje Milo-nak szóval cselekednünk kell. Haladtunk tovább még kb. 2 percig, majd kijutottunk. Gyorsan rohantunk vissza a rendelőhöz az erdőn keresztül.

Mikor megérkeztünk Deaton már ott várt minket a rendelőben. De, amint meglátta Milo-t letörlődött a mosoly a szájáról.
-Tegyétek le azonnal! Vér kell neki! - tettük is, mit mondott.
-Szóval...mi történt? - mind egymásra néztünk, majd elkezdtem én mesélni a történteket.
-Azt te is tudod, hogy elmentünk megkeresni Camillát. A szagnyoma egészen egy Beacon Hills-i víztelephez. Bementünk és egy cső rendszerben találtuk magunkat. Mentünk vagy 10 percig, mikor észrevettem, hogy elhaladtunk vagy százszor egy sárkány mellett, mi a farkába harap. Aztán megtekertük, s egy hosszú folyosó végén megtaláltuk Milo-t. Oda siettem hozzá és megpróbáltam kihúzni a kezébe vezetődő csövet. Erre felsikoltott egy olyat, mint Lydia, majd visszazuhant a tartálynak. Utána 4 alak megjelent. 3 közülük gázmaszk szerűt viselt, 4. pedig egy tininek nézett ki. Meg akartam őket támadni, mire a sétapálcás egy nagyobb lökéssel neki lökött annak a tartálynak, aminek Camilla is neki volt dőlve, majd a nagy csattanástól elájultam. Utána felébredtem, mint mindenki más. Pontosabban Milo keltett fel. - mondtam ezzel zavarba hozva magamat, s elpirultam. - Aztán Derek kihúzta, Milo sikított egyet, arra felkelt Mr. Argent, majd Camilla elájult, s visszahoztuk. Ennyi. Csak.....
-Csak mi?
-Csakhogy, mikor jöttünk vissza tiszta volt az út, s nem jelent meg újra az a 4 alak.
-Érdekes. Na mindegy most segítek Camillán. Scott, Isaac ti maradjatok itt. A többiek pedig kifelé.

Deaton el is kezdett segíteni Milon. Az én feladatom az volt, hogy fogjam le, hogyha esetleg történne valami akkor ne tudjon megölni minket vagy elrohanni.

-Rendben srácok! Én végeztem. De kell még neki egy kis idő, mert nagyon fàradt. Pihenésre van szüksége. De valaki maradjon vele.
-Szerintem te maradj Isaac. Én addig szólok a többieknek és haza megyünk. De azonnal hívj, ha valami történik. - beleeggyezésemet csak egy bólintással fejeztem ki. Scott elment én pedig leültem egy székre Milo mellé. Csak figyeltem őt. Hallgattam az egyenletes levegő vételét, s szívdobogását. Nagyon nyugodtnak tűnt. Mint aki valamit álmodik. Nem tudhatjuk, hogy jót vagy rosszat, csak hogy alszik. Meseszép egy lány.

Már vagy egy órája ülök itt, de még semmit sem mozdult, úgyhogy gondoltam kiadom magamból ezt az egészet, s megfogtam kezét.
-Kérlek Milo ébredj fel! Kérlek.... - utolsó mondatom már olyan hallkan mondtam, hogy csak egy vérfarkas hallhatná meg.

Még szorongattam kicsit kezét, majd épp engedtem volna el, mikor hirtelen felnyögött egyet, s elkezdett mocorogni az asztalon. 'Azonnal hívnom kell Scott-ot! ' Gyorsan előkaptam a telefonom, s tárcsáztam is Scott számát.
-SCOTT! FELKELT! FELKELT!
-Oké, azonnal indulunk is! 5 perc és ott vagyunk! - majd ezzel a mondatával lerakta a telefont. Majd meghallottam egy halk hangot.
-Isaac..? - nyögdécselte Camilla alig hallhatóan.
-Igen! Itt vagyok! Nincs semmi baj Milo! Már itt vagyok! - mondtam neki, majd azon kaptam magam, hogy a kezét fogom, s simogatom. Gesztusomat egy széles mosollyal kísérte jelezve, hogy nem zavarja.
-Köszönöm Isaac...., hogy megmentettél!
-Ugyan....semmiség..érted bármit. - mondtam már a végét suttogva, de sajnos meghallotta, mire elmosolyodott.
-Isaac. El kell mondanom valamit.
- Igen?
-Én..öhh-
-Itt vagyunk! Camilla! - rontott be Scott a falkával, s Camillát egy ölelésbe vonta. Nem tetszett, amit látok, de tudom, hogy Scott mással van együtt szóval nem zavar.
-LO! ÚRAM ISTEN! - rohant oda hozzá Lydia is, s ő is megölelte.
-Nyugi! Nyugi! Jól vagyok.
-Uram istenem....kicsim! - rohant Milo-hoz az apja Mr. Argent.
-Apaaa... - ölelte meg apját sírva Camilla.
-Örülök, hogy látlak. Nem veszíthettelek el téged is. Abba belehalnék.
-Köszönöm! Köszönöm mindenkinek! Nélkületek már biztos halott lennék! Nagyon nagyon köszönöm. De..., hogy éltem túl azt, hogy széttépdeltek és utána kiszívták majdnem az összes vérem? - kérdezte kicsit zavarodottan.

Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy nem volt sokáig rész, de annyi minden volt most az elmúlt időszakban, hogy nem volt sok időm. De most itt van ez a rész szóval élvezzétek Isaac fanok! 😜 Legyen további szép napotok/estétek! 💖 Találkozunk a kövi résznél! Addig is PUSSZANCS!❤

A 14-es játékos [ ~Isaac Lahey ff.~ ] SZÜNETELTETVETempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang