SZERELEM SOKADIK LÁTÁSRA |Szoboszlai Dominik ff.

3.

R E B E K A

-Úgy őszintén- álltam szembe az új lakótársammal.- Mit keresel itt?- tettem fel inkább normális stílusban a kérdést, ám ha nagyon őszinte akarok lenni, rohadt nehéz volt ezt így kérdezni ahelyett, hogy mondjuk lekiabálom és elküldöm valami nagyon csúnya helyre.

-Gondoltam együtt várjuk reggel Bellát, meg ilyenek- von vállat lazán, miközben ledobja magát a cuccaival együtt a kanapéra.

-Te viszed őket holnap a reptérre okos...-maszírozom meg a halántékomat idegesen.

-Majd elvisszük őket együtt – vigyorog elégedetten. Látom rajta, hogy nagyon jól szórakozik most, hogy elrontotta az esti terveim. Meglátjuk meddig lesz ez így. Valamit ki kell találnom, hogy levakarjam az arcáról azt az elégedett vigyort.

-Oké, persze, miért is ne- vonok vállat én is lazának tűnve, bár cseppet sem vagyok az. – Lakhatnánk is együtt, meg főzhetnénk is, sőt, zuhanyozhatnánk is együtt mégsem tesszük- magyarázom.

-Milyen kár, hogy nem- néz a szemembe. Ez hülye. Komolyan. Menthetetlen vagy én már nem is tudom milyen szavakat használják rá.

-Tudod mit?-teszem fel a kezem.-Megyek letusolok, aztán alszom, csinálj amit akarsz- hagyom ott a tv előtt. Nincs energiám nekem erre. Én nem is akarok ezzel az emberrel semmit. Valahogy ki kell bírni. Belláért és Dóriék kedvéért. Kibírom!- döntöm el a zuhany alatt.

Törölközés közben egy ismerős dallam üti meg a fülemet. "Soha ne vedd a nevemet a szádra, mert rá küldöm a sereget a házra. Nem kell várnod heteket a gyászra, vissza rakunk minden verebet a fára...". Ez beteg. Most komolyan ezt fogja velem játszani? Na még mit nem? Magam köré kötöttem a törölközőmet és kirohantam az ebédlőbe.

-Mi a szart csinálsz?- teszem csípőre mindkét kezem és igyekszem, hogy ne vágjak hozzá egy dísztárgyat sem. Ez azért már több a soknál. Nem elég, hogy akárhányszor róla beszél valamelyik dalszöveggel jellemzi, most még ezt is bömbölteti az én lakásomban. Főleg ezt a szörnyű piszkos pénz szart. Bah!

-Hallgatom a kedvenc bandám- válaszol rám sem nézve. Oké, akkor játszunk így. Oda sétálok a kapcsolóhoz és inkább kinyomom ezt, hogy keressek valami normális zenét. Szeretem Brúnóék zenéit, de nem az összeset. Inkább csak egy, két dalt. -Mi a...- hallom meg Dominik csodálkozó hangját miután lehajoltam egy szál törölközőben telibe előtte a dohányzó asztalra. Baszki, ezt nem így akartam. Na most már mindegy.

-Na, keressünk valami jót, ha már zenét akarsz hallgatni- veszek erőt magamon, majd találomra berakom Azariah-mind1 dalát. Nem mondom, hogy rajongó vagyok, de tőle is van pár kedvencem.

-Szeretsz zenét hallgatni szex közben?- kérdezi kaján mosollyal az arcán, miközben tetőtől talpig végig mér a szemeivel.

-Persze, főleg a kukásautót desh-től, vagy nem, tudok egy sokkal jobbat, na az aztán igazi orgazmus csalogató dal- tettetek gondolkodást.- Tudod mi az?- teszem fel neki a kérdést vigyorogva.

-Nem, melyik az?- nyel nagyot.

-Egyik sem hülye- rázom meg a fejem hitetlenkedve.- Mit gondoltál? Benyomok valami enyát és az öledbe ülök?

-Ja- bólogat széttárt karokkal.

-Te hülyébb vagy mint gondoltam, komolyan – bizonygatom saját magamnak.- Na én most mentem inkább és lefekszem aludni- próbálok elköszönni tőle, de nem megy ez olyan egyszerűen, mint ahogy kb semmi sem, ha Dominikról van szó.

-Mond miért vagy ennyire ellenem?-pattant fel az ülőgarnitúráról, és egyenesen elém sétált, hogy ne tudjak tovább menni a szobámba.- Mivel bántottalak én téged, hogy ennyire utálsz engem?- néz mélyen a szemembe. Mivel is? Miért is utállak? Na helyben vagyunk Rebeka, szedd össze magad!