Egy arc, két lélek [Ambrózy báró esetei × Jekyll és Hyde ff.] - BEFEJEZETT

14. Rész

Órák teltek el azzal, hogy Mili a leveleket újra és újra elolvasta, miközben a keze olykor önkéntelenül siklott még alig domborodó hasa elé. A düh, amit férje iránt érzett hamar elszállt, és azt kívánta, Richárd bárcsak itthon lenne vele, és bárcsak tudná, hogy mennyire…

- A Milike asszon odabe van, báró úr kérem – hallatszott be kintről Márika óbégatása. – Bár nem hiszem, hogy ajánlatos vóna őt mostan zavargatni.
- Még én se zavarhatom, Mück kisasszony? – hangzott fel Richárd hangja is.
- Főleg magának nem kéne, mivelhogy most leveleket olvasgat, osztan aztat a báró úr nemigen kedveli.

Richárd erre már csak nevetett, nem sokkal később pedig átlépte a nagyszalon küszöbét. Mili egyből felállt az asztal mögül, hogy illendőn köszöntse a férjét, aki ezzel mit sem törődve, apró csókot lehelt a homlokára. Márika, jó komornához híven eltakarta a szemét, majd nyomban magára is hagyta az ifjú házaspárt.

- Ilyen sokáig tartott a kihallgatás? – kérdezte Mili, midőn ő maga a karosszékben, Richárd pedig a kanapén foglalt helyet.
- Igen. Dr. Jekyllnek sok mondandója volt.
- Ezek szerint azt vallotta be, hogy ő…?
- Igen, Mili – a báró komoran bólintott. – Azt vallotta be, hogy ő ölte meg a patikáriust.
Milinek a szava is elakadt egy pillanatra, ám Richárd még nem fejezte be.

- Ami persze egy nagy humbug, semmi több – a férfi hirtelen felpattant, magához vette sétapálcáját, és fel-alá járkálni kezdett. – Elvégre nézzük a tényeket! Dr. Jekyllnek túl gyenge a fizikuma ahhoz, hogy egy vasból tákolt kandelábert ki tudjon szakitani a helyéről…
- Igen, én is erre gondoltam…
- …a patikáriussal sem volt konfliktusa, hisz, amint azt kegyed is tudja…
- Tudnám, ha én is ott lettem volna a kihallgatáson!
- Végighallgatta volna, amint a doktor részletesen elmondja, miként végzett Kovátscsal? Hiszen már a boncteremben is rosszul volt.

Mili kénytelen volt belátni, hogy azt már valóban nem bírta volna ki, és férjének igaza van. Richárd egy biccentéssel reagálta le, majd folytatta a tények sorolását.
- Szóval, a patikáriussal egyszer beszélt, amikor egy gyógyszert akart megrendelni, ám Kováts megtagadta a kérését, állítása szerint emiatt dühödött be, és ölte meg a férfit.

Mili értetlen tekintettel követte a báró mozdulatait, majd kinyögte azt, ami elsőnek eszébe jutott.
- Ennek se füle, se farka.
- Pontosan, kedvesem! – Richárd oly elszántan nézett rá, hogy majd megijedt tőle. – Véleményem szerint a doktor tudja, ki ölte meg Kovátsot, és védeni akarja. Olyan részleteket tárt elénk, amit csak a valódi gyilkos tudhat, tehát az sem kizárt, hogy ő maga is jelen volt az esetnél.
- De a tettes semmiképpen sem ő. Mit akar most tenni, Richárd?

Ambrózy báró szivart vett elő, meggyújtotta, ám mielőtt beleszívott volna, mélyen felesége szemébe nézve válaszolt.

- Csapdát állitok az egérnek.