Egy nyeregben [Befejezett]

7. - A kijózanodott szinglik

*Amy szemszöge*

Reggel Sofinál ébredtem, gondolom vele mentem haza. Semmiből sem emlékszem a tegnapról, csak annyira, hogy Louissal szakítottam. Vagy valami hasonló...

-Auu pokolian fáj a fejem!-ültem fel az ágyon, miután felébredtem.

-Mert másnapos vagy.-nyújtott egy fájdalomcsillapítót, egy pohár vízzel.

Miután lenyeltem a szörnyen keserű tablettát, vissza dőltem az ágyba. Borzasztóan éreztem magam.

-Most meg tudnék enni egy jó nagy tál...-takaróztam be, de befejezni már nem tudtam.

-Egy szót se többet! Már készítem is.- állt fel a földről.- Öltözz fel, és fürödj meg. Írtó büdös vagy!-mondta, mire én csak nevettem egyet.

Mikor végre össze szedtem magam, kimentem a konyhába, ahonnan a jó illat érkezett. Az étel már készült, de nem bírtam várni.

-Aahhhjjj éhen halok!-ültem le a konyha pult elé. Alig éltem abban a pillanatban.

-Elhiszem szivem, de a kaja nem fog varázsütésre kész lenni,-mondta miközben megsózta a vízben lévő tésztát.-még akkor sem ha egy nemes családból való vagy.

-Óh tényleg!-kaptam észbe- Apa! És a lovam! Egy napja nem voltam otthon!!

-Még szerencse, hogy van neked Mary aki mindent is megcsinál helyetted.-kavargatta a lábas tartalmát.

-Sofiiii!!!!-hajtottam a fejem a karjaimba-Soha többet nem lesz barátom, sőt mi több, buliba sem megyek soha többet és nem is iszok!-fogtam a fejem.

-Óh ne mondj ilyet! Marcus óta nem is volt senkid! Na meg megkell hagyni Louis elég jó csávó...

-Marcus az első szerelmem volt, de szinte még annak sem lehetett mondani, mert félt mindenféle szexuális közeledéstől!-néztem fel erre a pár másodpercre.-Értelme sem volt annak a kapcsolatnak.

-Igen, viszont erre a kapcsolatra gondolj úgy, hogy egy lecke volt számodra.-hagyta abba egy pillanatra a főzést.

-Mint a többi?

-Nem! Életed során egy párod volt, nem is....

-Mostmár kettő.-mutattam a kezemmel egy kettest, mikor bele szóltam.

-Úgy látom annyira nem ráztak meg a tegnap történt dolgok...-nézett maga elé, tágra nyílt szemekkel.

-Mivel nem emlékszem nagyrészt semmire!-támasztottam a fejem.-Szakítottam azzal a barommal, akivel együtt sem voltam és most nem tudom eldönteni, hogy mit mondhattam neki. Szerinted?

-Biztos valami szépet.-mondta, de rám sem nézett.

-Ja...

*Louis szemszöge*

Reggel szinte semmit sem éreztem. Már megszoktam a másnaposságot. Jasper az inasom, aki egyben mindenes is, a szobám ajtajában állt, mintha egy testőr lenne. Lényegében az is...

-Jól van uram?

-Szívügyekben tudsz segíteni Jasper?-tettem a karomat, a térdemre miutan felültem.

-Nem, -dobta nekem a kocsi kulcsot.- viszont másnaposság ellen, remek bevállt módszereim vannak.

Egy tea bárba vitt el, amiről még én magam sem hallottam. Mikor leültünk rá bíztam, hogy mit rendel. Magának egy sima citromos tea, nekem pedig egy fekete tea.

-Ez most komoly Jasper?-döntöttem meg a poharat, és néztem a belsejébe.-Fekete tea másnaposság ellen?

-Ha tudná milyen jól hat!-kacsintott, majd ivott a poharából.

-Mondod ezt te, aki még nem is volt...-ekkor majdnem kiköptem a folyadékot, de helyette köhögtem.-Fúj! Ez nincs is megízesítve!

-Persze, hogy nincs! Hiszen akkor nem is hatna.

-Igazad van. Már is érzem a hatását.-beszéltem irónikusan.

Nagyon jó érzés volt Jasperrel tölteni a tea bárban az időt. Kicsit elvetette a figyelmem Amyről, szerintem valójában ez volt a terve. Persze, hogy a fekete tea semmit sem segít ha másnapos vagy! Nem hihetett ekkora hülyének!
Ugyan akkor nem gondoltam volna, hogy ilyen jó haver is tud lenni.