Egy nyeregben [Befejezett]

23. rész-Részeg szavak, józan gondolatok...

A buli még korántsem ért véget. Louis is feltűnt egyszer-kétszer, de az, hogy jól érezzem magam, jobban lefoglalt. Nagyon részeg lehettem, hiszen semmire sem emlékszem az estéről. Talán arra, hogy nem a szobámban keltem.

*Louis szemszöge*

A bulin persze én is megjelentem. Nem hagyhattam ki, hogy ne lássam azt a nőt akiért a szívem ég. Fúh ez nyálas!... Viszont ami még undorítóbb, de leginkább aggasztóbb, hogy Maxel kifejezetten jól érezték magukat. Nehéz volt megállnom, hogy ne üssem szét azt a nagy fejét annak a féregnek. Ahogy láttam durván részeg volt, de én igyekeztem józan maradni. A pulthoz mentem és le is ültem egy székre.

-Egy vodka narancs lesz.-intettem a pultosnak, aki már is készítette az italom. Egy ideig nézelődtem, míg meg nem jelent valaki mellettem.

-Szióka szép fiuuu!!-ült mellém a mámoros állapotban lévő Amy.-Nem mondtam még, de imádom a hajad. -turt bele a sajátjába.- Meg a szemeid, ó és a hajad, a szemed!! A szemed az gyönyörű!-fogdosta az arcom.- Szép kékek!- barnák a szemeim....

-Te részeg vagy?-erre röhögésben tört ki.

-Dehogy is, csak őszinte vagyooook!!  Én immmádlaak!-borult az ölembe.

-Aha, azt látom. Szerintem menj és aludj egyet!-mire ezt kimondtam, már horkolt.

Gondoltam felviszem a szobámba, lefektetem és hagy aludjon ott. Majd reggel azt hazudom, hogy én is részeg voltam. Az ölembe vittem, s mikor beszálltam a liftbe, pont akkor kelt fel.

-Ó o ó!! Tegyél le, mert forog velem a világ és az nem jóóó!!-tapogatott a levegőben mikor letettem.

-Oké, oké!-engedelmeskedtem.

-Most meg mi van rám akarsz mászni?-borúlt a nyakamba.

-Dehogy. Eszembe sem jutna...-válaszoltam végig fapofával.

Botladozva lépett ki a liftből és így is kisértem be a szobámba.

-Miért itt vagyok? Ez nem az otthonom...-nézett kétségbeesetten.

-Ez az én szobám. Feküdj le ide.-vezettem be a hálóba.

Ahogy bement elkezdett vetkőzni. Gyorsan bezártam az ajtót, mielőtt még láthattam volna. A hangok alapján bele dőlt az ágyba. Óvatosság képpen benyitottam, hogy megnézzem biztosan minden rendben van. Amy édesen aludt alsóneműjében, félig betakarózva. Én kint a kanapén aludtam, hogy ne is zavarjam őt.

*Amy szemszöge*

Reggel, mikor felkeltem, borzasztóan hasogatott a fejem. Ha jól emlékszem egyszer kétszer megfogadtam már, hogy nem iszok soha többet....
Ahogy felültem az ágyon, a hely nem volt valami ismerős. Jól kiüthettem magam! Fehérneműben voltam, szóval felöltöztem. Mikor kinyitottam az ajtót Louis ült a kanapén. Ekkor tűnt fel, hogy ez nem az én szobám.

-Ahj már megint te? Miért van az -mentem az ajtó felé.-, hogy te mindig ott vagy ahol én?

-Látom már nem tetszenek a dolgok. Pedig ha tudnád este mennyire akartál.-könyökölt az ajtóra miközben kimentem.

-Akkora egy rohadék vagy!-néztem rá miközben nevetett.

-Ahh Louis ne hagyd abba! Ahh! Ahh!-kiabálta kifigurázva, mire a mellkasára ütöttem.

Tudtam, hogy nem mond igazat, hiszen erre már józanon sem lennék képes, nem, hogy részegen. Inkább felmentem a saját szobámba és összepakoltam az induláshoz. Mary és Flint már készen állt, már csak én kellettem és a lószállító. Egy kisebb késéssel, de haza indultunk. Annyira elcseszem Louissal az életem. Vagy lehet ő cseszi el?