Koponya alatt

a jeges tenger kapuja

Aysel Denara

Arra ébredtem, hogy Zev mocorogni kezdett.

- Aysel... - pillantott le rám csodálkozva. - Rajtad aludtam? - nézett rám zavarodottan, kissé eltolta magát tőlem, de azzal a mozdulattal a fejéhez kapott.

Oldalra gördült, mire leesett az ágyról.

- Au.

Összeszorítottam a számat, hogy ne nevessek nagyon.

- Mégis mennyit ittam tegnap?

Az ágy széléhez kúsztam, onnan néztem le rá. A nyakláncaim kiszöktek az ingem alól, és bolondos hintázásba kezdtek. A kereten doboltam vissza neki.

- Nem tudom, de mikor hajnalban megjöttél, eléggé el voltál ázva.

A következő pillanatban kirobbant az ajtó, és Nova száguldott be rajta.

- Apa, te miért vagy a földön?

- Mert anyád lerúgott.

Én csak némán nevetve ráztam a fejem.

- Nem is, de nem rossz ötlet.

Nova megállt Zev felett, majd nemes egyszerűséggel ráugrott. A kapitány felnyögött.

- Képzeld, hallottalak este énekelni.

Zev kissé zavartan nézett rá.

Ekkor az ajtóban egy újabb alak jelent meg. Nem is alak, inkább egy élőhalott. Legalábbis majdnem úgy vonszolta magát.

- Szevasztok! Először hozzám jött - válaszolta meg Zohar ki nem mondott kérdéseinket.

- Micsoda kupaktanács van itten - kukkantott be a nővérem.

Boldogan mosolyogva néztem rá. Olyan jó volt újra vele lenni. Tegnap rendesen átbeszéltük a dolgokat, és ő is megosztotta velem az elfeledett múltat, aminek súlya nyomasztotta. - Zevi, te mit keresel a földön?

Hmm nem is rossz név ...Zevi..

Magamban azon kaptam magam, hogy idegesítő beceneveken ötletelek.

Zev válaszul csak felnyögött.

- Gondolom, köze lehet ahhoz, hogy Zohar miért aludt a folyosón tegnap este.

- Oh, nem jutottál el a kabinodig? - nézett fel rá sajnálkozva Zev.

- Nem, de látom neked se teljesen sikerült.

- Én csak reggel kerültem ide, amúgy rettentő kényelmesen aludtam. - vigyorgott rám, mire kissé elpirulva a szememet forgattam.

- Én meg matrica lettem.

- Én meg úgy érzem ki kéne mennem, hogy kettesbe maradjatok - bohóckodott Zohar, mire fogtam egy párnát és hozzá vágtam.

Zev azonban belement a játékba.

- Remek ötlet.

Erre ő is kapott egy párnát az arcába. Nova nevetve nézett fel rám, mire biccentettem neki. Soha nem voltam még büszkébb a kicsi fiamra, mint, amikor fogta a párnát, és lesújtott vele újra az apjára.

Khelani halkan kuncogva nézte a két birkózót.

- Elég, elég, megadom magam - terült el fáradtan Zev.

Nova mosolyogva hagyta abba, majd apja karjához nyúlt.

- Mi ez, Apa?

Odanéztem. Zev alkarján egy új tetoválás rajzolódott ki. Olyasmi volt, mint egy térképrészlet. Kíváncsian lekúsztam az ágyról, és kezembe vettem a karját.