A. INTRO
<< Az elfoglalt emberek tömegén túl,
Egy kietlen mellékút mentén,
Miután kikerülök egy cement falakból álló labirintusból,
Láthatóvá válik egy gyár kapuja rajta a "Belépni tilos!" feliratú táblával.
Átvágok a bejáratnál hatalmasra nőtt füvön.
Egy lábnyomok által kitaposott ösvény jelenik meg előttem a fűben
És mint mindig, egy ismerős ütem hallatszódik a távolból.
Az elhagyatott raktárépület és annak rozsdás vaskapuja, ami a ritmussal együtt remeg.
A vaskaput kinyitva saját helyünk üdvözöl,
És meglátom a barátaimat, ahogy az ismerős ütemre táncolnak.
Amikor a srácok egyesével a látótávolságomon belül kerültek,
Egy széles mosoly terült el az arcomon.
Ezeket az arcokat sosem tudom megunni, még akkor sem, ha minden nap látom őket.
Ez a mi saját helyünk.
Nevetés, sírás, veszekedés, táncolás és éneklés.
Egy hely, ahol az álmaink egyesültek.
A rejtekhelyünk, a saját világunk, ami elkülönít minket a felnőttekétől.
Éppen most, ez egy kompromisszumoktól és egyhangúságtól mentes pillanat,
Ez az a pillanat, mielőtt kinyitotttuk volna azt az ajtót. >>
YOU ARE READING
A To Z
Random𝗪𝗲'𝗿𝗲 𝗮𝘁 𝘁𝗵𝗲 𝘀𝘁𝗮𝗿𝘁𝗶𝗻𝗴 𝗼𝗳 𝐩𝐨𝐢𝐧𝐭 𝖙𝖍𝖎𝖘 l͟o͟n͟g͟ j͟o͟u͟r͟n͟e͟y͟ 𝕮𝗥𝗢𝗠𝗘𝗥: homokórához hasonló tárgy, amelynek funkciói a Hold állásától függően változnak. Az égitest úgynevezett "sarló" fázisában a tulajdonos üzenni tud m...
