A To Z

THE WORLD EP.FIN: WILL ~ 8.

008.

<< Egy kert terült el a Thunder főhadiszállása előtt. Ebben a kertben két fát ültettek el egymás mellé. A fiúk, a Fekete Kalózokkal és a Thunder tagokkal együtt, fekete öltönyben, néma csendben álltak lehajtott fejjel a fák előtt. A testvéreket szimbolizáló fák mögött lévő rengeteg virág pedig emléket állított a harcban elesett Fekete Kalózok részére.

- Nem fogom hagyni, hogy kárbavesszen az áldozat, amit hoztatok. Megígérem. - lehet, hogy ezeket a szavakat csak Yeosang mondta ki hangosan, de mindenki más ezen az állásponton volt a jelenlévők közül. Szentjánosbogarak repkedtek a búslakodó emberek feje fölött. Mielőtt még magasra szállva elrepültek volna, köröztek egy kicsit körülöttük, mintha csak ők akarták volna elhozni nekik a fényt és a reményt. Ahogy elszálltak az ég felé, pont olyanokká váltak, mint a csillagok. És azzal, hogy szemükkel végigkövették útjukat, a fiúk talán el is hitték egy pillanatra, hogy a csillagszerű állatoknak intézett kívánságaik bármikor valóra válhatnak.

A kormány felügyeletétől messze eső sűrű erdőben lévő kis falu volt az a hely, ahol a Grimes testvérek először találkoztak. A Thundert vezető lány elmondása szerint, egy nap összefutott a testvérekkel, akik éppen az utcán énekelgettek, és az volt az a pillanat, amikor végre megértette, mit is jelent az, ha valami "gyönyörű". Eleinte ismeretlennek hatottak azok a nyers érzelmek, amelyeknek már régóta csak az emléke létezett az életében, de aztán az idő múlásával ráébredt az igazságra, miszerint valami nagyon lényegestől fosztották meg az emberiséget.

- Úgy jöttél rá, hogy közben már a Prestige Academy-re jártál? - a lány megtorpant. Éppen körbevezette Seonghwat a faluban, amikor a fiú feltette neki ezt a kérdést.

- Abban az időben már kiváló tehetségként kezeltek és a Thunder tagja voltam. Sőt, már az is eldőlt, hogy én leszek a csoport következő vezetője. - kivételesen okos, gond nélkül játszotta el az elit diák szerepét annak érdekében, hogy elkerülhesse azt, hogy "szennyezett" elméje miatt gyanúba keveredjen. És azon a napon, amikor a Thunder megkapta Z becsületdíját, tett egy fogadalmat.

- Csak nagyon kevés ember találkozhat Z-vel. Talán, ha a Thunder vezére vagyok, egy olyan karriert tudok a későbbiekben felépíteni, ami lehetővé teszi majd, hogy egy nap találkozhatok az elérhetetlennek tűnő Z-vel. Legalábbis szeretném ezt gondolni... - Seonghwa felé fordulva nézett mélyen a szemeibe. - Egy olyan világban akarok élni, ahol lehet élvezni azt, ami gyönyörű.

A határozott tekintete mögött lehetett látni, mennyire elszánt. Ez az A világban lévő lányra emlékeztettte, akinek gondolatától hevesebben kezdett el verni a szíve. Attól félve, hogy a Thunder lány is esetleg meghallhatja szívének dobogását, Seonghwa kerülte vele a szemkontaktust és előre sétált. A lány halkan követte őt.

Az A és a Z  világ. Annyira különböznek, valami mégis összeköti őket. A fekete fedorások, akik pont úgy néznek ki, mint ők. Olyan srácok, akik hozzájuk hasonlóan -bár ők még inkább csak álmodoztak ilyesmiről- a táncukkal és énekükkel akartak boldogságot hozni az emberek életébe. Habár különbözőnek tűntek, valójában ugyanazok voltak. És ez a lányra is igaz volt. A 'Légy szabad' karkötős lány szabadon táncolt, mit sem törődve azzal, mit gondolnak róla az emberek. Seonghwat ez teljesen elvarázsolta, és saját magát látta meg benne, ami miatt attól a naptól kezdve egy új, korlátoktól és elvektől mentes úton kezdett el előre haladni. A Thunder lány az A világban lévő lányra emlékeztet. És emiatt magamra is emlékeztet. A Grimes testvérek éneke hallatán a szépségnek az érzése felkavart benne valamit, ami miatt egy olyan utat választott inkább, ami ennek a világnak az elveitől és szabályaitól független volt. Amikor Seonghwa először meglátta őt a Prestige Academyn, a rideg külső ellenére is érezte, hogy a szíve máshogy működik. A szíve érez.

- Amióta én vagyok a Thunder élén, egyetlen diákot sem nyilvánítottak Érző Vétkesnek vagy küldtek el az Ártalmatlanítóba. Mindenkit csak üres szavakkal próbáltam megfélemlíteni, mint titeket is a mosdóban aznap. - mondta halkan nevetve.

- És a többi Thunder tag? Ebbe mindenki beleegyezett?

- Lassan kezdtem közelíteni mindenki felé, akiről úgy gondoltam, hogy vannak érzései. Azért, mert ez mind nagyon veszélyes. Mindegy, szóval miközben mindez történt, kapcsolatba léptem valakivel, aki ismerte a Grimes testvéreket. Miután az Őrök bunkerében Grimeséktől elvették a lelküket, rengetegen, akik ismerték őket vagy nekik hála ébredtek tudatukra, összegyűltek, hogy egy temetésen megemlékezzenek róluk. És eldöntöttük, hogy itt építjük fel a bázisunkat. Itt, ahol valaha ők rejtőzködtek. Mindezalatt tudomást szereztem a Fekete Kalózok létezéséről és rólatok is hallottam történeteket. Kapcsolatba akartam kerülni veletek, de nekünk, egy jóval kisebb csoportnak, mint ti, sokkal óvatosabbnak kellett lennünk. De sosem gondoltam volna, hogy az iskolában foglak látni titeket.

Sokan haladtak el Seonghwaék mellett. Thunder és Fekete Kalóz tagok együtt hordtak ételt az Ártalmatlanítóból kiszabadított embereknek.

- Azt hittem, a Fekete Kalózoknak egyedül kell harcolniuk, de örülök, hogy a Thunder is itt van. Lehet, hogy csak úgy, ahogy mi sem tudtunk a Thunderről, sok más olyan ember van még a világban, aki úgy gondolkozik, mint mi. Együtt harcolhatnának velünk. - Seonghwa elmélkedése arról, hogy mennyi erőt ad neki a Thunder létezése csak úgy kongva visszhangzott a lány szívében. Rossz döntést hoztam?  Egy halkan suttogó, kétségekkel teli hang mindig is jelen volt a szíve mélyén, de Seonghwa szavai ezt a kétkedést meggyőződéssé változtatták. Meggyőződött arról, hogy jól döntött. >>