THE WORLD EP.FIN: WILL ~ 6.

0 0 0
                                    

006.

<< Egy pillanat erejéig abbamaradt az Őrök támadása. Wooyoung összeszedve minden erejét nézett fel, és meglátta, ahogy nevetséges maszkokban lévő emberek vékony, hosszú pálcákkal a kezükben elárasztják az egész bunkert. A többiek is teljesen össze voltak zavarodva. Mivel mindenkin ugyanaz a maszk volt, így lehetetlen volt felismerni őket, és ezért a fiúk sem tudták, hogy barátokkal vagy ellenségekkel néznek-e szembe.

Amikor az elől álló maszkos felemelte a pálcáját, meghúztak egy kart, ami áramot bocsátott ki. Olyan volt, mint egy módosított sokkoló. Az alak előrelendítette a pálcáját, mintha csak egy bottal hadonászna, mire a mögötte álló többi maszkos felkiáltott, és egyszerre kezdtek el rohanni előre. A vérrel borított fiúk összegömbölyödve, szorosan behunyt szemekkel készültek fel az újabb ütésekre. Innen-onnan az áramütés zizegő hangját hallották, amit mindig valaminek a padlóra való puffanása követett. A fiúk óvatosan kinyitották szemüket, mire meglátták, hogy a maszkos emberek az Őröket támadják, ráadásul mindegyiket egyszerre a sokkoló segítségével. Elromlott Őrök feküdtek mereven szanaszét a földön. A maszkosok vezére közelebb ment a fiúkhoz, majd kinyújtotta nekik a karját. Seonghwa megfogta az alak kezét és felállt, majd Mingi, San és Wooyoung is követték őt ebben.

- Evakuálni fogjuk az itteni embereket egy biztonságos helyre. Ha végeztetek az Ártalmatlanítóba, gyertek vissza ide! - mondta eltorzított hangon, majd egy cetlit adott Seonghwanak, mielőtt az újra támadni készülő Őrökre rontott volna.

Most már úgy tűnt, hogy segíteni jöttek. És ha ez tényleg így van, nincs több vesztegetni való idejük. Azonnal el kellett indulniuk az Ártalmatlanítóhoz, hogy segítsenek a bajba jutott fiúkon. San gyorsan fel is kapta a Cromert. Amint a Cromer felvillant, a fiú testvére, aki egészen eddig a sarokban bújt el, szintén a fény felé ugrott.

- Úgy néz ki, nem tudnak idejönni. - töltötte meg a fegyvert az Őrök vezére, amivel aztán a fiú fejét vette célba. - Feltételezem a többiek a bunkerben vannak jelenleg, nem? Szóval talán most már biztosan állíthatjuk azt, hogy el lettek intézve, és nem csak a Fekete Kalózok meg a csapatotok másik fele, hanem az összes olyan ember is, akit "megmentettetek". Az Őrök már azelőtt a rejtekhelyeteknél voltak, mielőtt beszivárogtatok volna ide. Biztos voltam benne, hogy az összes Fekete Kalózzal elbántak már, de adtam nektek plusz 10 percet csak azért, hogy lássam, bármelyik megmaradt embereteket a Cromerrel életben hagyták-e. De mivel nem értek ide 10 perc alatt, ez csakis azt jelentheti, hogy nincsenek éppen olyan helyzetben, hogy segíteni tudjanak rajtatok. Úgy tűnik, nincs értelme tovább várnunk. A 10 perc amúgy is mindjárt letelik. - az óráján lévő számok egyre csak csökkentek.

00:03

00:02

00:01

A visszaszámláló hangosan adta tudtukra, hogy elérték a nullát. Akkor, amikor már azt gondolták, hogy elveszítik a fiút és minden hiábavaló volt, vakító fényvillanással megjelentek Sanék. Gyorsan jelentek meg, majd tűntek el egymás után többször is az Őrök előtt, és egészen addig ismételték ezt a kis játékot, ameddig bárki tudta nélkül elkobozták és a gödörbe dobták az Őröknél lévő összes fegyvert.

Ekkor a fiút lefogó Őr a nyakánál fogva emelte meg őt egy kézzel, és leengedve közelebb tartotta a fortyogó gödörhöz.

- Azt akarjátok, hogy először a lábát olvasszam szét? Térdre mindenki! - ordította. A fiúk, akik eddig puszta kézzel küzdöttek az Őrök ellen, megálltak a támadással és egytől egyig letérdeltek. A vezérük biccentésére a többi Őr kötéllel fogta le őket. Kétségbeesés lett úrrá a csapaton.

Viszont volt ott még egy ember, aki a háttérből figyelte az eseményeket. A fiú bátyja, miután megtudta, hogy öccsét túszul ejtették, nem bírt tovább a bunkerben maradni, így titokban az utolsó pillanatban a fiúk után ugrott, amikor azok a Cromerrel az Ártalmatlanítóba jöttek. Lélegzet visszafojtva nézte végig az egészet. Ezek az emberek megmentették őt, ezek az emberek hagyták magukat és letérdeltek csak azért, hogy megmentsék az öccsét. Tudta, hogy valahogy segítenie kell nekik. Minden esetre felkészülve vette ki zsebéből bicskáját, amit önvédelemből tartott magánál. A földre tette az apró kést és erősen Yunho irányába lökte. A bicska végigcsúszott a padlón, majd Yunho lábának nekiütközve állt meg. A lábán érzett kicsiny koccanásra, Yunho szeme sarkából végtagjára vezette tekintetét. Amint észrevette a kést, annak valószínűsített útját követve figyelt fel a fiúra. Még mindig van egy kis esélyük. Az Őrök figyelmét elkerülve, kissé megkönnyebbülve vette kezébe az éles tárgyat. Óvatosan, nehogy bármilyen zajt okozzon, elkezdte levágni a testét szorító kötelet. Miután végzett, átadta a mellette lévő Seonghwanak, aki ugyanolyan elővigyázatosan kezdett el megszabadulni a kötéltől.

Mivel a fiúkat foglyul ejtették, a Cromert pedig megszerezték, a vezér sértetlenül ejtette a fiút a kivégzőállvány padlójára. A fiúk ezt látva megkönnyebbültek, hogy legalább egy kis időre biztonságban tudhatják a kisebbik srácot. A fiú megnyugodva fellélegzett, majd felső testét megelve nézett fel az Őrök vezetőjére.

- Ennyi volt az én szerepem?

- Ahogy csak elvártam egy elit diáktól,  a színészkedésed kiváló volt. Ha mindent sikerrel zárunk, akkor Z, ahogy ígérte, nem foglalkozik majd azzal többet, hogy egy ideig te és a testvéred Érző Vétkesek voltatok. Ráadásul különleges kivételként még azt is engedélyezni fogja, hogy visszatérjetek tanulmányaitokhoz, miután rendbe hozták a chipjeiteket. - mind a fiúk, mind pedig a bátyja, aki tisztán hallotta az öccse és az Őr között lezajlott beszélgetést, összezavarodva néztek rá. Mintha érezte volna tekintetüket, a fiú a tagok felé fordult.

- Sajnálom. Olyan nehéz volt megtalálnom a Fekete Kalózok rejtekhelyét. Szóval először ide jöttem, és kértem egy kis segítséget. Jobb lett volna, ha nem bújtok el ilyen jól. Amúgy is azt akarjátok, hogy az emberek könnyebben kapcsolatba kerülhessenek veletek, nem? - mondta egy ijesztően ártatlan arckifejezést felvéve.

Ahogy mindenki hitetlenül figyelte a gyereket, Seonghwa átadta a kést Sannak és elővette az ingujjába bújtatott fecnit, amit a maszkostól kapott. Kinyitotta, és egy térkép volt az, rajta a felirattal; Thunder. >>

A To ZWhere stories live. Discover now