‼️ ABBAHAGYVA ‼️
"-Wednesday most nincs itt- néztem vissza komoran a könyvembe nem törődve a fiúval
-Oh én öhm igazából téged kerestelek-hallani lehetett a hangján, hogy elmosolyodott
-Na és miért kerestél engem?- csaptam be a könyvet, majd oda sétá...
Teltek a hetek, napok. Szép lassacskán megfeledkeztem Xavierről, hogy mit is éreztem iránta, hála Andrewnak. Elfeledtette velem. Viszont a gond csak az volt, hogy valahol mélyen mégis úgy éreztem, hogy ugyanúgy kötődöm hozzá csak nem akarom magamnak bevallani. De nem akarok ezzel foglalkozni, boldog vagyok az új kapcsolatomban.
-Szia szivem-köszönt a hátam mögül Andrew.
-Sziaa-köszöntem neki boldogan viszont nem mosolyogtam aztán nyomott egy puszit az arcomra és leült mellém a kút szélére. Fura, amikor Xavvel voltam mindig elkapott a mosolygás viszont.. mióta nem az életem része azóta...ugyanaz a komor lány vagyok mint mikor ide jöttünk Wednesdayel.
-Mit olvasol?-tette fel a kérdést.
-Mm nem tudom mi lehet ez, a könyvtárban találtam. Sajnos rányitottam két szemfogazó vámpírra. Nem valami szép látvány-böktem ki miközben becsaptam a könyvet és komor tekintetem elvezettem egy pillanatra az éppen festegető Xavierre.
-Öhm hát igen de erről nem mi tehetünk-mosolygott kedvesen Andrew.
-Állítottam egy szóval is ilyet?-vágtam vissza a fiúnak.
-Bocsi. Egyébként milyen órád lesz édes?-tette fel egy mosollyal a kérdést.
-Vívás. Hát neked?-kérdeztem vissza.
-Matek-sóhajtozott mint aki álmos de valójában csak megjátszotta hisz nem volt kedve órára menni. -Irigykedek a vívás tök jó óra.
-Igen. Én is szeretem. Segít elfeledtetni a rossz pillanatokat-mondtam komor arcot vágva ismét aztán tekintetem rá tévedt az éppen felénk szaladó Enidre. -Enid-köszöntöttem a lányt.
-Tuesday-kapkodott a levegőért. -Beszélnünk kellene-mondta komolyan aztán felnézett a már mellettem álló Andrewra fintorogva mert nem kedveli Andrewt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Négyszemközt-nyögte ki Enid.
-Csá farkas lány. Rég láttalak, örülök neked-köszönt neki eléggé flegmán Andrew mire megböktem az oldalát a könyökemmel.
-Szervusz Andrew, hálisten, én neked nem-vágott egy pimasz mosolyt majd alig láthatóan rám kacsintott amitől egy enyhe mosolyt vágtam be.
-Majd még beszélünk-mondtam Andrewnak majd egy puszit adtam az arcára és követve Enidet, ott hagytam őt.
*pár perccel később*
-Szóval?-tértem rá a lényegre amikor már lent voltunk majdnem a tónál.
-Oké, szóval..őrületes dolgot mesélek neked, amit nem fogsz akarni elhinni. De a legjobb barátnőm vagy és bízom benne, hogy az eszed hisz nekem ha a szíved nem is-jelentette ki nagyon komolyan. -Andrew nem szeret téged, csak kémkedik utánnad valakinek-kezdte el mesélni.
-Mi? Mégis kinek kémkedne? És egyáltalán miért?-értetlenkedtem kissé kiakadva.
-Sajnos ezeket nem tudom. Nem is én derítettem ezt ki. Hanem Wednesday, igazából megkért, hogy mondjam el neked mert vele most nem vagytok túl jóban és hátha nekem hiszel. Állítása szerint nagyon makacs vagy ha valakihez kötődsz-mesélte el Enid a dolgokat. Igaza volt. Az eszem valamennyire hisz neki de a szívem nem.
