Tudsz szeretni Addams?

16. rész: Mitörtént a bál után?

Eugenehoz kijöttek a mentők és bevitték őt a korházba. A mentősök közölték velünk, hogy 1 valaki elkísérheti Eugenet a mentő autóban. Wednesday hűséges barátjaként Eugeneal tartott. Én viszont vissza mentem a suliba. Mikor már vissza értem az sem érdekelt, hogy tiszta festék vagyok, vagy hogy mindenki engem bámul. Leültem a lépcsőre felhúzva a térdeim és ráhelyezve a kezem, kezdtem el sírni. Nagyjából 3 percen keresztül csak bámultam az előttem lévő földet és sírtam. Ekkor hallottam meg hangos lépteket, valaki a benti lépcsőn futott le hozzám.

-Essi!-hallottam a hangot és rögvest felis húzódtam a görnyedt pózomból. Tudtam, hogy Xavier lesz az.
-Uramisten, Essi jól vagy?-gugolt le velem szemben. Nekem még mindig folytak a könnyeim de nem érdekelve mindent a velem szemben gugoló fiú nyakába másztam és úgy öleltem meg. Xavier egyből átölelte a hátam és arcát enyhén a nyakamba temette.

-Sajnálom Xavier, úgy sajnálom-zokogtam a fiú válára.

-Shh semmi baj. Itt vagyok. Itt vagyok veled-súgta a fülembe miközben az ölelés tartásában óvatosan "ringatni" kezdett de én ekkor hajoltam el tőle

-Nem érted Xavier. Esküszöm neked, hogy semmi sem történt köztünk Ajaxel. Én mindig is téged szerettelek.-magyarázkodtam a fiúnak sírva.

-Shh jólvan, semmi baj.- simogatta meg az arcom de már neki is lefolyt egy könnycsepp az arcán

-Nem akarlak elveszíteni. Sohasem.-jelentettem ki amire Xavier közel húzott magához, egy puszit nyomott az arcomra és szorosan magához ölelt mégegyszer.

-Nem fogsz. Ígérem-súgta a fülembe.
-Gyere, ma nálam alszol.-állt fel majd próbált engem is felhúzni.

-De Mrs.Tornhill...

-Mrs.Tornhill megengedte, hogy most az egyszer nálam aludhass ha haza értél. De kijelentette, hogy mint "barátok" aludhatunk csak együtt-dobott egy halvány mosolyt aztán felkísért a szobájába.

Az ő szobája  (mostmár csak az övé ugye) annyiból számított jobbnak az enyémtől, hogy neki volt benti zuhanyzója nekünk viszont csak szekrényünk volt.

-Tessék, vedd fel ezt nyugodtan-adott oda egy pólót, amit zuhanyzás után felvehetek. Ő már lezuhanyzott hiszen megkértem, hogy ő menjen először.

-Köszi-mosolyodtam el halványan. Szerencsémre, a póló hatalmas volt rajtam így nem kellett a nadrág miatt aggódnom. Miután letusoltam felkaptam a pólót és egyből beleszagoltam. Az ő illatát éreztem benne és fantasztikus volt.  A hajamat nem szárítottam meg és úgy mentem ki. Bevágtam egy szégyenlős pózt mikor kiléptem az ajtón. Xavier éppen a rajzfüzetét lapozgatta és az ajtó nyikorgására fordult hátra.

-Hűh, egy kicsit belebuksz-mosolyodott el miközben végigmért engem.

-Háth igen, de jól érzem magam benne-jelentettem ki mosolyogva

-A tiéd lehet.-mondta határozottan

-Ouh nem, dehogyis, ez a te pólód-mondtam kínosan.

-De rajtad sokkal jobban áll.-mosolygott miközben az asztalnak támaszkodott.
Kicsit elpirultam amit ő egy aranyos mosolygással díjazott.
-Mitörtént az erdőben?-kérdezett rá félénken, mert nem akart megbántani

-Eugenet megtámadták. Kómában van. Wednesday ment be vele-meséltem el neki röviden a storyt.

-Uramisten ez rémes. Remélem jól van-mondta miközben közvetlen elém sétált.

-Én is-néztem fel rá. Elvesztem a fiú gyönyörű zöld szemeiben. Egy ideig csak néztük egymást csendben aztán éreztem, hogy egyre közelebb van hozzám de megszakítottam a pillanatot.
-Őhh egyébként milyen...egyedül lenni a szobában?-kérdeztem rá közben pedig kikerültem Xaviert és leültem Rowan volt ágyára.