13. rész: Most akkor mivan?

558 37 1
                                    

A robbanásos dolog után az igazgatónő dühösen torpant fel a buszra miközben én, Xavier,Ajax,Enid és persze a többi diák is síri csendben ültünk. Senki sem mert megszólalni. Miután az igazgatónő idegállapota kezdett volna megnyugvásra térni, a buszra felszállt komor arcával az én kedves nővérem. Drámaian megállt a sofőr mellett miközben végignézett mindenkin.

-Mire vár! Üljön már le!-parancsolt rá Weems igazgatónő dühösen. Wednesday rögtön hátra indult az 5-ös ülésre. Próbáltam neki súgni valamit de mire tudtam volna Xavier vissza húzott.

-Essi hagyd most inkább. Majd a suliban beszélsz vele. Weems eléggé dühös rá így is.-súgta rémülten a fiú amire csak bólintottam egyet. Összekulcsoltam a kezünket majd egy puszit adtam a szájára. Ráhajtottam a fejem közben a fiú vállára aztán próbáltam kicsit pihenni, de ez a kísérlet túlságosanis jól sikerült mert elszunyókáltam. Annyit éreztem mielőtt még teljesen eldöntött volna az álom, hogy Xav egy hosszú óvatos puszit nyom a fejemre, aztán ráhajtsa az ő fejét az enyémre.

Egy nagy fékelésre keltem fel, sőt inkább arra, hogy lefejeltem az előttem lévő ülést.

-Aah-kaptam kezem a homlokomra.

-Uhramistem jól vagy?-nevetett közben Xavier majd megdörzsölte a szemét, úgy látszik ő is elaludt.

-Nem vicces-próbáltam durcázni de a fiú mosolygása engem is nevetésre derített.

-Nah mutasd csak-mondta a nevetés után majd óvatosan elemelte a kezem a homlokomtól, hogy megnézhesse
-Jó nyugi nincs semmi baj-mosolygott még mindig de

-Te is elaludtál?-kérdeztem kíváncsian majd megnéztem egy óvatos simítással az arcán a szemét mert teljesen rózsaszínek voltak neki.

-Mhm lehet-kezdett el nyújtózkodni.

-Álomszuszékom-mosolyodtam el

-Oh mondja ezt az aki rögtön elkezdett aludni indulás előtt-nevette el magát.

-Ez nem is igaaz-húztam el a szavat mosolyogva.

-De igen az-kötött belém újra.

-Nem

-De

-Nem

-De!-nevetett fel végül. Miközben vitatkoztunk egyre közeledtünk egymáshoz. Mikor már elnevette magát fürkészte a szemem és a szám. Bezárta  a rést az ajkaink között de épp hogy csak egy pillanatra. Az igazgatónő felkiáltott egyet.

-Mindenki maradjon a helyén, mindjárt indulunk tovább.-mondta amire én is és Xavier is eltávolodtunk egymástól.

-Mitörténhetett?- néztem ki az ülésemről.

-Weems állítása szerint kilyukadtak a gumik. De szerintem nem véletlen-súgta oda a másik ülésen ülő Enid nekem miközben ő is kihajolt.

Nagynehezen hazajutottunk de már este volt. Alig vártam, hogy lefekühessek az ágyamba és aludhassak. Mikor sétáltam volna fel Eniddel és Wednesdayel a szobánkba, Xavier vissza rántott magához, így a kezeim a fiú mellkasán landoltak.

-Még mostis harag van?-kérdezte miközben kezeivel körbefonta a hátam.

-Még átgondolom-húztam egy pimasz mosolyt aztán megindultam a szobánkba otthagyva a fiút.

-Jaj nemár-hallottam ahogy utánnam kiált mert vízhangzott a folyosó. Miután felértem és beléptem a szobánkba, Enid már nagyban készülődött valahova.

-Hát te Enid?-kérdeztem kíváncsian.

-Uramisten. El-nem-fogod-hinni!-sikoltozott a lány miközben odaszaladt hozzám
-Ajax randira hívott-jelentetti ki nagy mosollyal az arcán.

Tudsz szeretni Addams?Onde histórias criam vida. Descubra agora