‼️ ABBAHAGYVA ‼️
"-Wednesday most nincs itt- néztem vissza komoran a könyvembe nem törődve a fiúval
-Oh én öhm igazából téged kerestelek-hallani lehetett a hangján, hogy elmosolyodott
-Na és miért kerestél engem?- csaptam be a könyvet, majd oda sétá...
Miután a kávézóban Wednesday beszélt Tylerrel megkért rá, hogy menjek vele segíteni neki. Xavier mellett haladtam el mikor kimentünk a kávézóból és éreztem magamon a fiú égető tekintetét.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Wednesday egészen az erdőbe vitt engem. Egy rokkant szétdarabolt házhoz. Valami utódunkról kéne elvileg többet megtudnunk.
-Őő Wednesday..mit is keresünk pontosan?-kérdeztem körbe nézve a "ház" falait.
-Egy könyvet. Vagy valami hasonlót.-jelentette ki Wednesday. Ez után Izé egy mozdulattal jelezte mit is mond.
-Igen Izé. Én is többre számítottam-néztem át újra a "ház" falait. Ekkor egy öreg férfi állt fel Wednesday háta mögött.
-Kihez beszéltek kislányok?-kérdezte rekedten a férfi.
-Ha mégegyszer lánynak vagy kicsinek nevez minket nem garantálom a testi éppségét.-mondta komoran Wednesday hátra fordulva.
-Ez az én helyem. Tünés-mordult ránk a férfi.
-Kezeskedsz Izé?-kérdeztem a kéztől ironikusan és ő már ment is elbánni a férfival. Egészen az erdő közepéig futott félelmében aztán elis tűnt valahol a ködben. Mi addig körül néztünk Wednesdayel amíg Izé visszaért.
-Itt semmi nincs.-mondta Wednesday miközben odébb rúgott egy kavicsot.
-Nem elég ha tapogatunk. A víziók mindig spontán jönnek-mondtam majd megnéztem Izé vissza ért e már.
-Neked is vannak?-kapta felém a fejét Wednesday
-Egyetlen egy volt eddig-mondtam miközben óvatosan néztem felé. Izé közben mutogatta amit mondani szeretett volna: próbáljátok meg a tapogatást azért.
-Oh bizonyítékot akarsz?-akadt ki Wednesday majd megérintette a mellette lévő korhatt fa oszlopot. -Nem!-mondta majd félre sétált az egyik megmaradt falhoz. -Semmi. De ezzel biztosan sikerülni fog-kapott fel egy rozzant papírtáskát majd eljátszotta mintha víziója lenne gúnyolódás képpen.
-Annyira váratlanok mint egy cápatámadás-mondtam majd elkezdtem indulni az ajtó fele. Izé hűségesen követni kezdett majd egy kis habozás után Wednesday is. Ám amikor kiléptem volna az ajtón...BUMM.
Ismét egy látomásban találtam magam. Még nagyon tompán hallottam Wednesday ijedt kiáltásait de az gyorsan elis szállt. A régi még éppben álló telepes helyen voltam. Az emberek egy bizonyos Goody nevű lányt lökdöstek ide-oda.
Eközben Wednesday szemszögéből:
-Épp annyira kiszámíthatóak mint egy cápatámadás.-mondta dühösen Tuesday majd megindult az ajtóhoz. Izé is követni kezdte. Még utoljára körbe néztem aztán én is mentem utánna. Ám ekkor Tuesday kifordult az ajtón.
-Tuesday! Tuesday jól vagy?-kiabáltam a lánynak majd próbáltam a vállát rázva felébreszteni de semmire sem reagált. -Izé te maradj itt vele, megyek keresek segítséget-fogtam magam és már szaladtam is vissza a városba Enidet hívni.
