Tudsz szeretni Addams?

24. rész: Vissza hozzád?

Másnap van. Wednesdayel eljöttünk a régi Gates házhoz. Tényleg ugyanaz a kerítés ami Wednesday rajzán volt. Csak...Wednesday rajza kissé...bizonytalan a vonalak terén, de nem is lényeges ez. Éppen beakartunk lépni, de hirtelen kinyílt az ajtó.

-Basszus, menj!-szóltam ra súgva aztán Wednesday elbújt az egyik kinti szekrénybe, én pedig bebújtam az egyik teraszra kinőtt bokor mögé.
A polgármester jött ki a Gates házból. Mi a fene? Mit keres itt a polgármester.
Már lement a teraszról így Wednesdayel kibújhattunk.

-Izé, tereld el a figyelmét-utasította az éppen vállamon pihenő kéz barátunkat Wednesday. Izé így is tett. Lemászott a vállamról és oda osont elterelni a polgi figyelmét. Amíg a polgármester nem figyelt, mi ketten Wednesdayel oda szaladtunk az autójához és bemásztunk a csomagtartóba. Éppen annyira tágas volt, hogy mindketten elfértünk benne. Sőt még Izé is csatlakozott hozzánk.

*félórával később*

Mikor a Gates háznál voltunk már kezdett esteledni. Így mire megérkeztünk a helyszínre már éjszaka volt. A városban vagyunk éppen. Meglepő, de igaz. A polgármester most szált ki az autóból szóval végre kitudunk nézni az ablakon. Éppenhogycsak felnézek, és annyit látok, hogy a polgármestert elüti egy autó. Össze is rezzenek mellettem lévő nővéremmel együtt.

-Frrancba. Menjünk ki!-utasítottam Wednesdayt aki már nyitotta is a csomagtartó ajtaját. Mikor oda mentünk a földön félig holtan fekvő polgármesterhez mindketten csak rémült arcot tudtunk vágni. Galpin sheriff éppen a pulzusát vizsgálta, hogy van e még neki miközben értesítette a "központot", hogy hívjanak mentőt a polgármesternek. Miután meglátta, hogy mi ott vagyunk dühösen felnézett ránk aztán követelte, hogy menjünk be vele a szélkakasba amint elvitték a polgit a mentősök.

A napjaim egyre furábbak a
Nevermoreban. Wednesdayel kibékültem végre és szinte minden vissza állt a régi kerékvágásba. Újból az a komor, stréber, csendes gyilkos lány lettem aki voltam. A csendes gyilkost ne értse félre senki, még nem öltem meg senkit sem. Csak hát olyan vagyok mint ők. Mindig titokban tervezek.

*a szélkakasban*

-Hogy létezik az, hogyha valami baj történik maguk mindig ott vannak a helyszínen?-kérdezte ingerülten a sheriff.

-Iszonyú balszerencse Galpin sheriff-válaszoltam szinte már flegmán.

-Azt eltudom képzelni-bólogatott elismerően.
-De halljuk. Miért voltak a polgármester autójában?-tette fel a kérdést miközben az asztalon elénk tolt egy hang felvevőt.

-Azt hittem elég volt a válasz, amit a felettesének adtunk-mondtam szokásos komor hangomon.

-Igen. De ennél több kell-mondta flegmán a sheriff aztán elkezdett kérdezősködni.
-Miért bújtak a polgármester kocsijába?

-Láttuk, hogy kijött a Gates házból.-vágtam rá komoran de flegmán.

-A Gates házból? És maguk mit kerestek ott?-kérdezte a sheriff.

-Sétálgattunk-válaszolta Wednesday.
-Hallottuk az üzenetet amit hagyott. Izgatottak lettünk.

-Amikor még sheriff volt magán életeket gyártott a megoldatlan ügyeiről és mindig itt beszéltük meg őket, abban a hátsó boxban-mutatott a háta mögé Mr.Galpin
-Többnyire persze tévedett

-Nevezzen laikusnak, de ha valakit elgázolnak mielőtt információt szolgáltatna, az azt jelenti, hogy tudott valamit.-mondtam komoran.

-Minden nyom a Gates házhoz és ahhoz a családhoz vezet.-magyarázta ezúttal Wednesday.