Az eső kincse

17. Fejezet

Öt évvel később

Benedict:

Népes családunk ezúttal a drága mama házába, az Ötös számú házba vonult vissza ünnepelni. Egy ekkora famíliában igen gyakori, hogy adódik egy alkalom, ami ünneplésre ad okot, elég, ha a születésnapok számát vesszük alapul.

Ezúttal engem ünnepeltünk, de nem a születésem évfordulója miatt.

Be kell valljam, hogy számomra minden nap ünnepélyes, mert azt az életet élem, ami boldoggá, egésszé és elégedetté tett. Büszkén elmondhatom magamról, hogy bár néhány évvel lemaradva az elvárttól megtaláltam a helyem a világban, odaértem, ahol lenni akartam, úgy éltem, ahogy élni kívántam. Semmi panaszom nem lehetett.

Úgy érzem az minden szerepemnek az életben megfeleltem.

Jó és szerető fia maradtam anyámnak. Kellőképpen és töretlenül gyerekes mégis felelős testvére voltamaz öcséimnek, húgaimnak és a bátyámnak. Számos unokaöcsémnek és húgomnak váltam kedvenc nagybátyjává. Örökké szerelmes férje, jó barátja támasza és bizalmasa voltam a feleségemnek, odaadó és gondos apja lettem a gyermekeimnek, és művésze a festményeimnek.

Miután öt esztendővel ezelőtt Sissi és én szent esküt tettünk egymásnak, s a násznéppel igazi vigasságot csapva táncoltunk és mulattunk az ősi Bridgerton- házban, visszavonultunk az én vidéki házamba, amit a nejem és a két kisfiam tett igazi otthonná.

Sissivel az élet sosem unalmas.

Megmaradt olyan kedvesnek és szerénynek és természetesen éppen olyan gyönyörűnek, mint ahogyan belé szerettem. A háztartásunkat nagy gonddal vezeti, sosem utasított, helyette inkább kér vagy javasol dolgokat, amiért az alkalmazottaink hálásak neki. Szerették és tisztelték az asszonyukat, amiért egyszer sem felejtette el megköszönni a gondosan elvégzett munkát.

Gyakran állt a tűzhely mellé, továbbra is élvezetét lelte a sütésben, főzésben, mi pedig jó étvággyal fogyasztottuk a műveit.

Ha arra kényszerítenének, hogy nevezzek meg egyetlen embert a föld kerekén, aki jobb anyja lehet a fiaimnak, ha az életem múlna rajta, akkor gyanúsan megrövidülne az élettartamom, mivel nincs senki, aki ezt a szerepet nála teljesebben be tudná tölteni.

S ugyanez áll a házas életünkre is.

Az esküvőnk napján tett fogadalmát a perctől, hogy a szavak elhangzottak kivétel nélkül, minden egyes nap betartotta. Jobban szeretett, mint öt éve, másképp szeretett, mint öt éve. Az erőtűz hevességével lángoló szerelemhez csatlakozott a mélységes lelki összetartozás, fejedelmi biztonság, a közös felelősségvállalás.

Már nem csak önmagunkért, a kettőnk boldogságáért és biztonságáért voltunk felelősek, hiszen született két csodálatos gyermekünk és úton volt a harmadik.

A gyereknevelésen túl más dolgokban is sikerült kiteljesednünk.

Sissi; Hill nagymama receptkönyvéből sütött, ezzel örvendeztetve meg kicsiny falunk népét, illetve a családot is alkalomadtán.

Gyakran sütött a szegény gyermekeknek és már elvárták a süteményeit a minden évben megrendezett Szentiván- éji karneválon, amiért nem maradt el a hála. Ő nem kívánta el a jutalmazást, ám az emberek szívesen adtak egy két centet a finomságokért és az ilyen eseményeken befolyt összeget a kettőnk hozzájárulásával kiegészítve minden alkalommal eladományozta. Legtöbbször a helyi iskola élvezhette a kedvességét, örömmel fogadták a felajánlását.

Én pedig, miután visszataláltam az alkotás szépségéhez festettem, ha időm engedte. Készítettem portrét a világ legszebb nőjéről, megfestettem a kertünk összes virágát, a tájképeket, csendéleteket, a családom tagjait. Próbát tettem a fiaim megörökítésére is, de túl kicsik voltak még ahhoz, hogy portrét üljenek nekem.