Az eső kincse

6. Fejezet

Igen nyomorultul érezte magát a visszaúton és a házban is, ami üres volt Narcissa nélkül, ezért összeszedte magát és hazament Londonba.

Ott sem volt jobb csak más. Ráébredni, hogy a valóság tüske a szívében elég pocsék érzés volt. Itt természetesen le kell szögezni, hogy nem utálta az életét, csak bizonyos részeivel nem volt elégedett. Teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy kiváltságos helyzete van, ahogyan azzal is, hogy pontosan ez a kiváltságos helyzet az okozója annak, hogy nem udvarolhat Sissinek.

Három napja volt Londonban, amikor az idősebbik öccse dörömbölve kért bebocsátást a legénylakásába, rázúdította az összes hírt, az összes információt, és hogy az anyjuk napok óta hektikus állapotban van, mert nem tudja hová tűnt a gyermeke, s miután a mondanivalójának a végére ért és befejezte a szalonban történő korzózást észrevette, hogy Benedict nincs valami jó bőrben. Próbálta is megtudni mi okozta ezt az állapotot nála, netán beteg-e, de a bátyja távolságtartóan annyit felelt, hogy Colin mondja meg az anyjuknak, hogy rövidesen látogatást tesz nála.

Tett is, rövidesen, rövidet.

Még a teáját sem fogyasztotta el. Tudta, hogy ez csak olaj a tűzre, mert Violet és a húgai missziójuknak tekintik majd megtudni, mi okozza a búvalbélelt hangulatát.

Újabb néhány nap elteltével Violet bevetette az arzenálja legnagyobb fegyverét, magát Bridgerton vikomptját, vagyis Anthonyt, Benedict bátyját. Neki sem számolt be a vidéken történtekről, ahogy másnak sem. Nem volt készen a kritikára, amivel illették volna, mert a társaságban kevés dolog biztos, de a kritika az igen.

Később egy délután az anyja kertjében ült, összegyűlt az egész család, ő pedig csendben nézte őket. Nem vett részt a beszélgetésben, inkább az egyik unokaöccsével rajzolgatott. Úgy hitte, ha kellő odafigyelést színlel a felnőttek békén hagyják őt a kérdéseivel.

- Nézd Benedict bácsi- szólt izgalommal telt hangon az első unokaöccse Augie (pontosabban August, Hastings következő hercege)- nézd a horizontot.

A nap lemenőben volt, megnyújtotta az árnyékokat, elmélyítette a színeket, pont ahogy Sissi szereti.

- Igen,- krákogta a nagybácsi- nagyon ügyes vagy, hogy észrevetted. Ne haragudj Augie, de egy kicsit most magadra kell, hagyjalak. Figyelj a fa törzsére ott és ott- szólt és a lap bizonyos pontjaira mutatott.

Augie szorgalmasan bólintott és folytatta a művét. Kivételesen tehetségesnek bizonyult a rajzművészetben, igen kicsi kora ellenére.

Benedict pedig berontott a bátyja dolgozó szobájába, papírt, pennát keresett és nekiállt levelet fogalmazni.

Kedves Miss Narcissa!

Remélem, a levelem épségben találja, ahogy azt is, hogy nem zaklatom fel vele. Be kell vallanom, nagyon nehezemre esik elengedni azt a néhány órát, melyet kegyeddel töltöttem. A néhány órát, melyek életem legtartalmasabb órái voltak.

Kellemetlen a hiánya.

Ma az ön kedvenc napszakában ért a legmagasabb szintre ez az állapot.

Ezt a napszakot fogom vászonra vetni önnek, hogy mielőbb meglátogathassam. És mielőtt összeráncolt szemöldökkel azt gondolná, hogy „arra kértem, Benedict, hogy a saját örömére alkosson" el kell mondanom, hogy a saját örömömre teszem. Ugyanis meglehetőst örömömre szolgál, hogy ha elkészülök, meglátogathatom. Mert biztos lehet benne, hogy megteszem, hacsak ön másképp nem kívánja.

Hódolattal

BB.

Egy inas kezébe nyomta a levelet és máris várta a viszont választ, melyet Sissi csak nehezen tudott megfogalmazni.