Bizhatok benned? |Xiaoven modern au|

27.

-Uristen! Van egy ötletem!
Kiáltott fel Venti.
-Na mi az haver?
Nézett rá Kazuha.
-Tudod Heizounak hamarosan itt a születés napja és elvihetnénk bulizni, na meg meg tehetnéd az első lépést~
Lökte meg a könyökével Kazuha oldalát Venti.
-Áh..oh..igaz.
Pirult ki az arca és meg vakarta a tarkoját.
-Ehe~
Mosolygott Venti.
-Úgy is rég ittunk már!
Mondta Venti.
-Elhivod Heizout, én meg addig ott leszek Xiaoval. Csak, hogy ne zavarjalak, meg én sem legyek egyedül.
Karolta át Kazuha nyakát.
-Oké. Majd beszélek vele.
Sóhajtott fel Kazuha.
-Ehe ez az én jó barátom~
Nevetett fel Venti. Hamarosan mind a ketten vissza mentek a saját termükbe.
-Hé Xiao~
Mosolygott rá Venti miközben a kezét rárakta az asztalra. Xiao felhúzta az egyik szemöldökét.
-Már nem tetszik.
Mondta Xiao.
-Jaj ne legyél ilyen~
Nevetett Venti.
-Hamarosan itt Heizou születés napja! Szóval úgy gondoltam el vihetnénk egy kicsit szórakozni. Na meg Kazuhával legalább közelebb kerülnek egymáshoz. Amíg ők el lesznek addig mi is el leszünk, na meg rég voltam már velük, meg te is ismered őket. Na mit mondasz?
Kérdezte izgatottan Venti. Xiao csak fel sohajatott és vissza nézétt Ventire.
-Oké rendben, de nem hagysz egyedül. Nem akarok egyedül lenni sok idegen részeggel.
Mondta Xiao.
-Oké! Az egyetlen részeg akit majd így is úgy is el kell tűrnöd az én leszem~
Ahogy Venti ezt ki mondta már ült is le a helyére mivel becsöngettek. Bár nem kellet nagyon messze mennie mivel csak egy paddal arrébb ült Xiaotol. Pár óra múlva Kazuha meg kereste Ventit.
-Na mizus?
Nézett rá Venti.
-Beszéltem Heizouval és bele eggyezet, hogy el jön velünk. Akkor téged is sikerült rá vennie, hogy gyere?
Nézett a végén rá Xiaora.
-Mint mindig.
Sohajatott fel.
-Ne beszéljetek így! Jó mulatság lesz!
Karolta át mind kettő nyakát és magához húzta. Mind a ketten egymásra néztek majd Ventire és egyszere fel sóhajtottak. Érdekes hétvége lesz. Kazuha nagyon izgult. El akarta mondani az érzéseit Heizounak. De meg ijesztette az a gondolat, hogy ez tönkre teheti a barátságukat. Azt meg ő nem akarta. 
Venti nyugtatta, hogy minden rendben és csak egy kicsit túl reagálja. Lehet, hogy igaza van. Heizou nem olyan ember aki egy ilyen miatt meg útálná. Venti meg már alig tudta kivárni a hétvégét. Azt akarta, hogy a barátai boldogak legyenek eggyüt, de azért Xiaoval is akart lenni. Ahogy el jött a hétvége mindannyian izgatottan készülödtek. Venti vicc nélkül több mint egy órát készülödött. Maga sem tudja miért. De most jól érezte magát? Vagy is a testében? Lehet. Felvet egy rövid nadrágot és egy garbo hosszú ujjút. Rég vet fel már utoljára. Ennyire szűk ruhát. De.. nem érezte rosszul magát. Nem akarta addig ütni magát amíg már magát sem tudja fel ismerni. Nem undorodot a tükör képétöl. Szépnek érezte magát. A haját amit az esetek többségében kettő kis fonatban szokott hordani most máe mivel a haja elég hosszú kezdet már lenni így hátra kötötte egy kis cofba. Szépnek érezte magát... Magához vette a kis táskáját és izgatottan indult kifelé a szobájából.
-Már is indulsz?
Nézétt rá Jean.
-Wow. Nagyon jól nézel ki biztos, hogy csak Heizou születés napja miatt mész?
Mosolygott Jean. Venti arca egy kicsit kipirult de el hessegette a gondolatai.
-Még nem most indulok. Igen csak azért megyek Xiaot csak magammal akartam hívni.
Mondta.
-Mi lett ez a hirtelen stílus váltás?
Kérfezte Jean.
-Nagyon rossz..?
Kapta rá a tekintetét Venti.
-Nem, nem. Én nem úgy érttem. Csak szinplán meg lep mert mindig bő ruhákban jártál. De nagyon jól áll, ne aggódj.
Simogatta meg Venti vállát.
-Istenem! A szív rohamot hoztad rám! Azt hittem már, hogy nem is jó ez egy pillanatra.
Ráncolta össze a szemöldökét Venti.
-Oké bocs. Ne aggódj jól ál és jó képű vagy szóval nincs okod az miatt aggódnod.
Venti el mosolyodott és enyhén kipirult az arca a dicsérettől.
-Köszönöm.
Mosolygott Venti.
-Xiaonak biztos tetszeni fogsz.
-Xiao itt lesz?
Kérdezte Klee mosolyogva.
-Nem drágám, csak Venti megy találkozni a barátaival.
Mondat Jean.
-Oh.. azt hittem itt lesz.
Mondta Klee majd fel sóhajtott.
-Enyire meg kedvelted?
Gugolt le elé Venti.
-Igen!
Mosolygott Klee.
Majd hirtelen meg halloták az autó dudáját, Venti mosolyogva kapta a tekintetét az ablakhoz. Majd megölelte Kleet és az anyját.
-Na menjél és érezd jól magad, és ne legyél annyira részeg.
-Oké! Szia!
Mondta Venti majd kiment Xiaohoz.
Az ajkain egy hatalmas mosoly ült ahogy oda ment az autóhoz.
-Szia~
Nyitotta ki Venti az ajtót és beszált mellé és meg puszilta.
-Oh wow... ma nagyon jól nézel ki. Vagy is mindig jól  nézel ki csak ez most más.
-Tetszik?
Mosolygot Venti.
-Igen, többször is horhatnád igy a hajadat.
Bólintott Xiao és az arca kipirult. Meg simogatta Venti arcát és egy kósza haj szállat a füle mögé türt.
-Te is nagyon jól nézel ki.
Mosolygott Venti. Majd elindultak a szórakozó hely felé felé. Mikor oda értek a többiek is ott voltak már. Kiszáltak a kocsiból. Venti integetett nekik és oda mentek hozzájuk.
-Sziasztok!
Mondta Heizou.
-Sziasztok! Úgye nem kellet sokat várnotok?
Kérdezte Xiao.
-Nem. Ne aggódjatok.
Rázta meg a gejét Kazuha
-Mi is körübelül 5 perce érkeztünk meg. Na de menjünk be.
Indult el befelé Heizou. A többiek meg követték. A zene hangosan ment az emberek meg jól érezték magukat. Mindannyian vettek maguknak italt majd leültek. Venti neki döntötte a fejét Xiao vállának.
-Amúgy boldog születés napot Heizou!
Mondta mosolyogva Venti.
-Ezt eggyüt szereztük neked. Vagy is nektek.
Mondta mosolyogva Venti miközben a kezébe adott egy zacskót. Heizou izgatottan nézte meg mi is van a zacskóban. Majd ki vet kettő jegyet. Pontosabban egy egy hetes velnesz jegyet.
-Várj, hogy érted azt, hogy kettönknek?
Kérdezte Heizou.
-Neked és Kazuhának. Egy kis pihenés mindenkinek jól esik.
Mosolygott Venti, majd vissza dőlt Xiaohoz.
-Azta...erre nem számítottam. Na mit mondasz Kazuha?
Nézett rá izgatottan Heizou.
-Oh! Eh? Öhm hát persze!
Mondta kipirult arccal Kazuha.
-Na ez remek!
Csapta össze a kezét Venti.
-Én is hoztam neked valamit.
Mondta Kazuha.
-Nem olyan nagy dolog mint az de remélem tetszeni fog.
Mondta Kazuha majd ő is oda adott neki neki egy kisebb zacskót. Heizou bele nézett a zacskóba majd el mosolyodott.
-Mindig is szeretted a szabaduló szobákat. Tudom ahoz képest nem túl nagy dolog.
Mondta Kazuha.
-Ne mondj ilyet. Ez nagyon jó, köszönöm. Köszönöm mindannyiotoknak.
Mosolygott Heizou majd fel emelte a poharát.
-De most itt az idő, hogy szórakozzunk!
Venti szemei is csak jobban fel csillantak.
-Na ez a beszéd!
Nevetett fel Venti miközben bele ivott a poharába.
-Én inkább hanyagolom vezetek és valakinek Ventire is kell vigyázni.
Mondta Xiao.
-Hé! Nem kell annyira azért rám figyelni, tudok magamra vigyázni!
Mondat Venti. De már 30 perc múlva részeg volt. Bár nem volt meg lépő. Bár Kazuhárol nem gondolta volna, hogy inna.
-Xiaooo~
Dölt neki Venti.
-Gyere táncolj velem!
Mosolyogot Venti.
-Ventj én nem tudok tá..
-Na gyerünk! Ne legyél szégyelös!
Nevetett Venti. Majd kirángatta magával Xiaot. Venti átkarolta Xiao nyakát, Xiao meg a kezét a derekára rakta. Venti hozzá simult Xiaohoz.
-Látod nem olyan nehéz. Nem kell mindent túl gondolnod. Mert hát még is szórakozni jöttünk ide.
Mosolygott rá Venti.
-Igazad van.
Xiao is enyhén elmosolyodott.
Miután vége lett a zenének mind a ketten leültek.
-Na látom ti is elvagytok.
Mosolygott Heizou.
-Hát igen. Na de mindjárt vissza jövök.
Mondta Xiao majd kiment a wc-re.
-Venti jól vagy? Kicsit sápadt vagy.
Nézett rá Kazuha.
-Azt hiszem hányi fogok.
Rakta a hasára a kezét Venti.
-Uh.. még is mennyit ittál?
Kérdezte Heizou.
-Úgy tűnik pont eleget, hogy rosszul legyek.
Motyogta Venti.
-Jól vagy? Segítsünk valamiben?
Néztek rá aggódva.
-Nem kell. Csak kimegyek egy kicsit levegőzni. Majd szóljatok Xiaonak, hogy mindjárt vissza jövök.
Majd Venti ki is ment, hogy szívjon egy kis friss levegőt. Ami most elég jól jött neki. Mivel az emberekkel teli és alkoholtol bűzlő helyen nem túl sok friss levegő lehet. Kint egyből meg csapta a hideg de még is fel frissítő levegő. Ami most mindennél jobban esett neki. Egy kis idő után szerencsére a hányingere nem volt már olyan erős úgy, hogy még simán tud inni. Csak egy kis levegő kellet neki, hogy fel frissüljön és már sokkal jobban érezte magát. Szerncséjére a kis táskája vele volt így kivette a benne lévő vizes üveget. Miután ivott egy pár kortyot és már több 5 perce kint volt ez segített neki. Annyira, hogy rá is gyűjtott egy szálra. Úgy gondolta, hogy elszívja és vissza meg a többiekhez. Mikor már a cigije felét el szívta hirtelen meg hallot egy autó dudáját. Amitől annyira meg ijedt hirtelen, hogy majdnem ki ejtette a cigit a kezéből és enyhén fel ugrott. Majd oda kapta a tekintetét.
-Mi a fasz...
Motyogta magában halkan. Azt hitte lefog álni a szíve. Egy fekete autó csak meg ált. Nem mozdult nem ment sehová. Venti felvonta a szemöldökét. Lehet eltévedt? Hát..Venti most túl részeg volt ahoz, hogy ezzel foglalkozzon. Majd az autó ajta kinyílt
-Rég találkoztunk már!
Venti csak jobban össze ráncolta a homlokát. Ki az? Most nem jut eszébe senki.
-Na már a saját apádat sem ismered fel?
Ált meg előtte egy, egy fejjel magasabb férfi. Sötét kék hajjal és zöld szemmel. Ez nem lehet igaz. Nem lehet ő. De miért néz ki akkor ugyan úgy? Nem akar itt lenni. El akar tűnni. El akar futni. Fél. De mitől? Még is mitől. Már nem gyerek többé.
-Wow Wendy meg nőtél. Sokat változtál, bár már 6 év el telt.
Mondta az apja. Venti nem mondott semmit. Attól félt, hogy ha mond valamit akkor fel idegesíti őt. A látása homályos volt. Az ajkait össze szorította. Félt, hogy ideges lesz és megüti, kiabálni fog. Félt. Felnőtt vagy már a fenébe is! Az a hülye alkohol a fejébe szált és nem is tudod normálisan gondolkodni most.
-Tudod mind a ketten követtünk el hibákat. Meg kéne beszélnünk a dolgokat mert hát még is a lányom vagy én meg az apád.
-Bocsi de nekem mennem kell.
Mondta halkan Venti és vissza sietett. A fülei sípoltak és egyre homályosabb volt a látása. Majd végre bele futott Xiaoékba.
-Oh Venti hallottam, hogy rosszul lettél, hogy vagy?
Nézett rá Xiao egy kis mosollyal de hirtelen a mosolya is elhervadt.
-Venti?
Rakta rá a kezét a vállára.
-Kérlek vigyél haza...
Motyogta Venti.
-Rosszul vagy? Mi a gond? Történt valami?
-Csak menjünk...kérlek..
Mondta Venti miközben a padlót nézte.
-Rosszul van?
Kérdezte Kazuha.
-Igen, mi inkább megyünk. Érezzétek jól magatokat.
Mondta Xiao. Mikor mi mentek ő még mindig ott volt. Miért? Miért nem megy már el? Ahogy régen is tette?
-Wendy! Csak beszéljünk egy kicsit.
Hallota meg a hangját de csak az autó felé húzta Xiaot.
-Venti ő meg ki?
Kérdezte össze zavarodva Xiao.
-Kérlek csak menjünk..
Motyogta Venti. Xiao csak bólintott és beszáltak az autóba. Valamit még utánuk kiabált de már nem halloták.
-Venti ez meg ki a fene volt? Bántot? Miért hívott tége-
-Wendy az igazi nevem. Venti mindig is csak egy becenév volt régen amit Carmen adót nekem amikor még kicsit voltunk. Ő be meg az apám volt..
Venti az ablakon nézett ki miközben mentek.
-Most csak haza akarok menni.
Motyogta halkan.
-Ahogy akarod.
Az egyik kezével elengedte a kormányt és meg simogatta az arcát.
-Akarsz beszélni?
Kérdezte Xiao, Venti meg rázta a fejét. Egész után csöndben voltak. Venti nem akart beszélni. Azt sem tudta, hogy mire gondoljon. Teljesen össze volt zavarodva. Lehet gyerekesnek hangzik de az anyjával akart lenni. Lehet túl reagálja? Gyorsan haza értek és mikor be mentek még Jean fent volt. Késő volt már de azért nem zavarta, pont most őrült neki.
-Oh sziasztok fiúk, azt hittem, hogy később jöttök.
Venti továbbra is a földet nézte, már valamennyire ki volt jozanodva így próbálta össze szedni a gondolatait.
-Valaki gond van?
Kérdezte Jean miközben oda ment hozzájuk.
-Apa elköltözött nem igaz?
Kérdezte halkan Venti.
-De igen. Kiköltözött külföldre de ezt te is tudod. Miért mi történt?
-Ma találkoztam vele.
Jean arca hirtelen teljesen elsápadt.
-Beszélni akart velem, és én...meg ijedtem..
Motyogta miközben a könnyei elkezdtek folyni. Jean nem mondott semmit csak megölelte. Venti is ugyan így tetet.
-Én szerintem megyek.
Mondta Xiao de Venti gyorsan utána nyúlt.
-Ne menj. Kérlek maradj.
Nézett rá, miközben a kezét egy picit meg szorította. Xiao bólintott. Hamarosan Ventivel már az ágyban feküdtek. Xiao a fejét simogatta, ez lenyugtatta már Ventit és hamarosan sikerült is elaludnia.