A történetem hol is kezdjem?
Hisz nekem nincs mit mesélnem.
Voltam gyerek,
ki elhitte, belőle még bármi lehet,
Voltam győztes, ki azt hitte, neki minden mehet,
Voltam az is, aki élte az életet,
aki azt hitte, alóla sohasem csúszhat ki a nyereg.
Sokaknak voltam angyala, ördöge annál többnek;
szikla, mit a sós víz apró kavicsokra tördel.
Voltam én félholt is, ha eljátszották, hogy néznek,
voltam erős ember, ha eljátszották, hogy félnek.
És még mindig játszom; játszom a bölcset,
játszom, hogy nem félek,
pedig végig csak egy cél vezérelt;
Hogy valami maradandót tudjak alkotni,
de végig maradt a pantomim.
YOU ARE READING
Éjszaka van (Verseim)
Poetry"Ha egyszer majd összeülünk, és megkérded én majd elmesélem Lesz egy szar sztorim, hogy végig maradandót akartam, de maradt a pantomim." Kedves olvasók! Ebben a "kötetben" a verseimet olvashatjátok. Hogy miért is osztom meg veletek? Talán...
