Lukey: :(
Georgina: Luke...
Lukey: GEORGIA
Lukey: Oh Istenem visszaírtál :)
Lukey: Kérlek találkozunk beszélnünk kell
Georgina: Én nem akarok
Georgina: Nem akarok találkozni veled Luke
Georgina: Soha többet
Lukey: MIÉRT? GEORGIA EZT NEM TEHETED
Georgina: Kérlek Luke érts meg
Lukey: Ne Georgia ne tedd ezt velem kérlek
Georgina: Sajnálom :(
Georgina: Nem akarok többet találkozni veled és nem akarok veled beszélni
Georgina: Hülye voltam hogy belementem, hogy ismerjük meg egymást
Lukey: Ne kérlek bármit megteszek csak ne csináld ezt
Lukey: Ugye miattam van ez az egész? Én rontottam el
Georgina: Nem Luke nyugodj meg
Georgina: Én döntöttem így és velem van baj
Lukey: Kérlek beszéljük meg
Georgina: Nem
Georgina: Szia Luke
Lukey: Kérlek ne tedd ezt!!
Georgia szemszöge
Muszáj volt megtennem. Bármilyen nehéz is volt. Szeretem Lukeot és pont ezért tettem amit tettem.
Pár kósza könnycsepp száguldott végig arcomon. Máris hiányzott. Nagyon is.
Az ágyamon feküdtem és csak bámultam a plafont. Már majdnem elaludtam, amikor valami koccanást hallottam. Aztán egy újabbat, majd egy újabbat. Oldalra néztem, majd láttam, hogy az ablakom felől jön a zaj. Odasétáltam, majd kinyitottam azt. Kinéztem, majd elállt a lélegzetem.
-Te mit keresel itt?- kérdeztem.
