Phone Number

part 10

2023. 09. 07.

-Még egy ilyen csütörtököt nem bírok ki. -zárta be fáradtan a szekrénye ajtaját Lisa. -Dupla fizika azzal a bánya rémmel?

-Gondolj bele van egy heted megtanulni az anyagot. Számon kérés meg nem nagyon lesz belőle.

-Te melyik bolygón jártál mikor azt mondta következő héten dolgozat?

-Szerintem Mars. De őszintén hidegen hagy. Megírom simán jóra. Nem parázok.

-Bocs elfelejtettem ,hogy még mindig te vagy a matek zseni.

-Bátyámtól örököltem. -zártam be én is a szekrényem. -Mit beszélgetsz te Paulal? -néztem barátnőm telefonjára.

-Virágot akar neked venni. De nem tudja milyen legyen. De erről nem tudsz. Meglepetésnek szánta. -tette fel a mutató ujját fenyegetően. Csak mosolyogva megráztam a fejem. Paul olyan bolond. Pedig mondtam neki hogy ne hozzon semmit. -Szóval drága Anne mi a kedvenc virágod?

-Azt hittem egyértelmű ,hogy a tulipán. -hazafi vagyok nem holmi áruló más virággal.

-Igaz. Holland vér. -esett le neki egyből. -Na és mit csináltok ma?

-Hát mivel holnap nem vagyok suliba így arra gondoltunk lemegyünk ma a tengerhez és majd holnap délután vissza jövünk. -vázoltam neki a tervem.

-Engem itt hagysz matekon szenvedni. -fogta meg a szívét. -Most az egyszer megbocsájtom de csak azért mert szülinapod lesz. Amúgy meg rohadj meg. -lökött meg hisztisen.

-Jut eszembe osztályfőnöknek nem szóltam. -fogtam meg a fejem. -Na mindegy majd dobok neki egy üzit. -legyintettem egyet.

-Paul üzeni ,hogy vigyázz magadra és írj vissza neki. -tette el a telefonját. -Akkor holnap ugye találkozunk? -ölelt meg a suli elött.

-Aha, de nem jössz ki sarokig?

-Még van egy kis elintézni valóm. -suliba dolga? Érdekes.

-Ja jó oké. Hát akkor majd holnap. -öleltem meg a barátnőm.

-bizony bizony. -mosolyog rám. -puszi szia. -integet még utánam.

A parkolóba sietem ahol már várt a bátyám illetve a barátnője. A tegnap este összekészített ruháim a csomagtartóba voltak a hátsó ülésen meg a szokásos kis kocsikázó csomag. Mekis zacskó Starbuckssal és fánkkal. A különböző üdítőkről illetve nasikról nem is beszélve. Talán ezért is szerettem oly annyira Benjaminnal utazni.

-Szokásos playlist mehet? -kérdezi Margot. Hiába lakunk egymástól messzebb néhány hónapja csináltunk egy lejátszási listát pont az ilyen esetekre.

-hát persze. -mosolyogtam rá.

Az út egy kész buli hangulatban telt. Boldogan ordibáltuk a zenéket miközben mindent is megettünk és megittunk. Őszintén nem csodálkozom ,hogy több benzinkúton is megkell állnunk mosdó szünet miatt. De ilyenek vagyunk.

-hogy telt az út? -mosolygott anyukám ránk mikor betértünk a kis nyaralónkba.

-Túl jól. -válaszolta a tesóm. Mi csak halkan elnevettük magunkat.

-Rendeljek pizzát? -jelent meg apukám. Mind a hárman egyszerre kezdtük el rázni a fejünket mondván ,hogy nem.

-Hát persze. Hogyan is kérdezhetnél ilyet. Hiszen fáradtak. -mondta anyukám. -Menjetek csak nyugodtan pihenni. -mosolygott ránk.

-Ezt megúsztuk. -mosolygott ránk Margot. Egyetértően bólintottunk.

Az itteni szobám szerintem nagyobb mint az otthonim. Van itt néhány könyvem egy nagyobb szekrény illetve egy hatalmas ágy. A sarokban egy tükör a másik sarokban pedig egy nagyobb asztal amin van egy hangszóró. Cuccaimat ledobtam a székre majd unottan vettem elő a telefonom. Az állapotom azonban gyorsan javult mikor Paul üzenetei fogadtak. Ágyamra huppanva írtam neki vissza illetve küldtem neki egy képet. Pár másodperc múlva valaki kopogott az ajtómon és hamar meg is tudtam ,hogy Margot az. Mosolyogva néztem rá a nőre aki boldogan ült le mellém.

-Azt mondtad út közben mesélsz Paulról. -nézett rám kérlően.

-Oh drágám hogyne. -fordultan felé majd bele kezdtem a mesélésbe. Néha mosolyogva néztem magam elé és őszintén boldog voltam ,hogy elmondhatok neki mindent. Régóta vár szerintem erre a pillanatra. Benjamin sokat mesélt neki arról ,hogy "barátom" lett.

-Azt hittem már ezer éve együtt vagytok. -hozta rám a frászt a bátyám. Fogalmam sincs mikor került be a szobába. De biztos vagyok benne hogy az elmúlt percek zömét tisztán hallotta.

-Dehogyis. -ráztam meg a fejemet. -Majd hétvégén. -legyintettem nevetve. Ők csak rám mosolyogtak. Örültek az örömömnek ami jelen esetben számomra volt a legfontosabb.

-Na jól van menjünk drágám. Anne még biztos felakarja hívni Pault. -adta oda a telefonomat Benjamin.

-Ad át üdvözlettem. -mosolygott rám Margot.

-Meg lesz. -mosolyogtam a testvérem barátnőjére.

Végig néztem ahogy bezáródik az ajtó majd teljesen elterültem az ágyon. Őszintén csak arra vártam illetve vágytam ,hogy megszólaljon a csengőhangom. Majd mikor megszólalt a szívem mintha új erőre kapott volna. Hevesen vert és minden porcikám könyörgött azért ,hogy azonnal vegyem fel a telefont.

-szia. -mondta fáradt hangon. -Szóval lent vagy a tenger parton nélkülem?

-Hát nagyon úgy néz ki.

-Chh örök hiba.

-Hát ha anyuval megbeszéled ,hogy had hiányozzak 1 napot a suliból akkor lehozlak ide. -néztem ki az ablakon. Igaz kint már sötét volt. De tudom jól ,hogy a tenger ott van. Amire Paul oly nagyon vágyik és a szenvedélye.

-Én bármit megtárgyalok bárkivel. Főleg ha rólad van szó.

-Erre rájöttem egy magam is. -gondoltam vissza arra ,hogy ma a barátnőmmel beszélgetett csak ez miatt.

-Igaz lebuktam. Bocsánat. De még is honnan a gyászból tudjam milyen virágot szeretsz?

-Gondolhattad volna ,hogy a tulipánt.

-Az túlságosan is optimista lett volna. Tudom hazafi vagy de nem gondoltam volna hogy a rózsánál is jobban szereted. -kuncogott halkan. Bár őszintén imádom mikor ezt csinálja. Sose gondoltam volna ,hogy valakibe ilyen rövid idő alatt és ilyen módon bele tudok szeretni. Egy kis rohadt fecnivel kezdődött minden amit mai napig egy kis dobozba tartok. Fanatikuság? Talán. De jelenleg ő tesz boldoggá és ez a világon számomra a legfontosabb. Illetve a családomnak is.

Féltem az elején ,hogy a szüleim kritikusak lesznek. De néhány történet mindent megváltoztatott ezzel az érzetemmel kapcsolatban. De mit is mondhatnék Redbullos házba Mercedes pilótát hozni tényleg félelmetes dolog de úgy érzem már apa  is megbarátkozott ezzel a gondolattal.

-Már eléggé hiányzol.-mondtam ki szomorúan miközben akaratom ellenére is a szemem az Instagramjára terelődött. Összes képén olyan jól néz ki. Imádom ahogy komolyságot mutat az összes képévvel ami őszintén még vonzobbá teszi.

-Nekem is. De nyugi. Mindjárt itt van a szombat. Holnap a szülinapod élvezd ki.

-Úgy lesz. -ígértem meg neki.

-Aztán valami jót kívánj majd magadnak. Nehogy azt hogy ott legyek. Mert az úgy is valóra váll másnap. -csak nevetve elismertem szavait. Végülis igaza van. Miért kívánjak valami olyat ami a valóság?