Phone Number

part 15

Talán az iskolai munka ellen tökéletes ez a hétvége. Újra a fiúkkal lehetünk csak most picit máshol és csak egy napig. Vagyis Olaszországba. Mert utána eljönnek minket megmenteni. Illetve egymást szórakoztatni nap közben. De ennyire ne rohanjunk előre. Még csak a repülőn ülünk és Olaszország felé tartunk. Lisa mellettem alszik. Ahogy engem is csak a zene a fülembe tart ébren. Illetve a turbolencia és a tény, hogy nem ápolok jó barátságot a repüléssel. De úgy érzem hozzá kell majd szoknom.

-Nyugi Anne itt vagyunk. -engedte el Lisa a kezem. Most meg mehetünk végre hozzájuk. -adta kezembe az én táskámat is.

-Nyugi azért nem kell úgy futni mintha az életed múlik rajta. -mondtam nevetve. -Pedig te nem is régen láttad Dinot. Én mit mondjak akkor. -mondtam felháborodva.

-Jó jó igaz. -mondta nevetve. -Most is olyan jól néznek ki. -mosolygott rájuk majd Dinohoz futott.

-Bocsi én nem futkározok. -csókoltam meg Pault.

-Nem múlik semmi azon a néhány másodpercen ilyenkor. -ölelt meg még szorosabban. -De azért hiányoztál. -puszilt meg.

-Azért nekem is. -mondtam mosolyogva.

-Na mehetünk? -nézett ránk Dino miközben megfogta Lisa kezét.

-Aha. -bólintottunk egyszerre.

-Ez nem Mercedes édesem de Dino csak ezt tudta szerválni. -nyitotta ki nekem a hátsó ajtót Paul.

-Ez jobb mint a hülye Mercid. -nézett hátra Dino.

-Ezt most vond vissza. -mondtuk egyszerre Paulal majd nevetve egymásra néztünk.

-Na jól van menjünk. -kapcsolt be valami full random zenét Lisa.

A hotelbe csak annyi időre mentünk be, hogy lepakoljunk illetve át öltözzünk és sminkeljünk egy keveset. Paul csak furán turkálta át a smink cuccom és kérdezte meg minden másodikra, hogy az még is mi. Picit vicces volt ahogy közöltem vele, hogy az egyik eltünteti a csillogást a bőrömről a másik pedig csillogóssá teszi. Hát ez ilyen női dolog nem is vártam el, hogy megértse.

A helyszín egy aranyos étterem volt. Néhány szerelő illetve csapattag már ott volt. Boldogan beszélgettek és emlegették az idei év kedvenc jeleneteit. Bár van még egy kis munkájuk év végén azért tetszett nekik az, hogy szabadok.

-Szia Kimi. -intett Antonellinek Paul.

-Paul Aron személyesen? Mindjárt elolvadok. -kezdett el viccelődni. -Hoppá itt van Anne is. -mosolygott rám. -Kimi Antonelli. - nyújtotta felém a kezét.

-Anne van Gerven. -mutatkoztam be én is neki.

-Na most már nem lesz 1 csaj se a hotel előtt. -mondta nevetve Kimi.

-Elég ha csak ő van itt. -karolt át Paul.

-Szerelmesek. -forgatta meg a szemét. -Mikor lettél te ennyire nyálas? -csak nevetve Paulra néztem én is aki csak a vállat megrántva ingatta meg a fejét jelezve, hogy fogalma sincs.

-Legalább néha meglátogat mert túlságosan is hiányzok neki. -néztem fel az észt pilótára nevetve.

-Tanulsz még?

-Ja van még egy évem.

-Mercedes találkozó nélkülem? -jelent meg Frederik Vesti is.

-Meg vagy hívva bármikor jöhetsz a köreinkbe te is tudod. -veregette vállba Paul. -Tényleg te még nem is ismered ezt a csodát. -rakta kezeit a vállamra. -Fred ő itt Anne. -mosolygott Mercedeses társára.

-Várjunk te még csak 17 vagy? -jó sokáig tartott az olasz pilótának ki matekozni, hogy még is hány éves vagyok. -Paul ilyen idős lányokat én szedek össze a gyerek discoba.

-Még így is idősebb nálad. -mondta nevetve a Fred.

-Nem olyan biztos az. -húzta ki magát büszkén. -Mikor is lettél 17?

-Szeptember elején.

-Nyertem. Haha az augusztusi vérem. -mondta büszkén mire egyszerre kezdtünk el rajta nevetni.

Az este alatt még be lettem mutatva pár pilótának. Illetve a csapat főnök is mosolyogva köszöntött minket. Összebarátkoztunk még néhány pilóta barátnővel is. Kimi brutálisan kedves és szórakoztató srác. De ha nevettetésről van szó akkor azért Fred illetve Oli sincs lemaradva. Sajnos Zacket is látnom kellett és csak egy rossz pillantással konstatálta, hogy nem csak a képeken tűnünk olyan boldognak Paulal. Apropó Zak. Hogy is fogalmazzak. Hosszú esténk lesz ezzel kapcsolatban.

-Nocsak kibe bele nem botlok? -mondta nevetve Zak miután ő is kijött a teraszra. Nem sok nyugalmam volt úgy érzem. -Szóval összejöttetek. Grat.

-Kösz. -válaszoltam ridegen.

-Ha ez megnyugtat nem dumálok már Paulal. Bocs, hogy rossz fénybe tüntettem fel őt. Csak tudod el kell ismerni, hogy jól nézel ki tényleg és azért nem bántam volna, hogy ha Paul helyén végzem. Szóval bocs. Ezért voltam egy arrogáns köcsög még múltkor a sátorba.

-Legalább őszinte vagy. -forgattam meg a szemem. -Csak mondom, hogy boldogan meg vagyunk együtt. -fogtam meg a vállát miközben a szemébe mondtam a szavakat. Majd tőlem megszokott módon lassan és nyugodtan arrébb sétáltam.

-Ki oktattad? -Kérdezte Lisa.

-Ja valami olyasmi. -futottam végig magamba az elöző pár beszédet.

-Ennyire nem bírjátok? -nézett ránk Dino.

-Nem leszünk öribarik. Sőt barik sem. -ittam bele a pezsgőmbe amit az előbb vettem el a pincértől.

-Pedig rendes srác. Csak teljesen elvetted az eszét szó szerint.

-Sorban állás van már Anne-ért. -mondta nevetve Lisa. Hát persze. Mert már Ralf Aron is értem esedezik ami miatt családi botrány és háború volt hetekig az Aron családban. Pedig nem is tudom mit vár. Majd hozzá megyek? Ralf már eléggé abba a korba van.

-Milyen sorban állás. -jelent meg Paul is. -Bántot? -kérdezte aggódva mikor észre vette hogy Zak bejön a kinti ajtón amelyiket még én is kimentem pár perce.

-Én bántottam meg őt. -kértem ki magamnak.

-Ügyes vagy. -csókolt meg.

A vacsora a végére átalakult már egy bulivá. Szórakozás ivás illetve egy kis táncolás. Minden adott volt a jó estéhez illetve a felejthetetlen pillanatokhoz. Az élményekkel együtt úsztunk a végtelen tengeren. Közben pedig boldogan fogtam Paul kezét mint barátnője. Egy szeretett kapcsolatban. Boldogan és önfeledten.

-Lassan mennünk kell. Holnap korán indul a gépünk. -jött oda hozzánk Dino.

-Hívok taxit. Addig szedd össze Lisát. -fogta meg Paul barátjának a vállát.

-Hol van Lisa? -néztem én is szét.

-Őszintén fogalmam sincs. -nézett Paul is szét. Talán ő picit többre is ment vele a magassága miatt.

-Remélem nem csinált baromságot. -mondtam halkan.