Taekook

3. Rész

Az a kéz Jungkooké volt. Nagyon irritál engem. Ez már több a soknál.
-Mi van? - kérdeztem unottan tőle
-Nem mész sehova! Ha jól tudom, itt a helyed, nem ott!
Nem nagyon érdekelt, mit mond.
-Egyébként kinek képzeled magad, hogy így dirigálj?
-Ne merj így beszélni velem!
-Hú, mert mi lesz? - na jó. Ezzel érzem hogy megfogtam. Ezaz. Bár nem tudom ennek miért örülök ennyire...
-Nem tudom. Majd meglátod.
-Nem vagyok rá kíváncsi. És hagyj békén. Amúgy meg a nagy "Jeon Jungkookot" megfogtam valahol? - rajzoltam idézőjeleket a levegőbe
-Meg.De következő szünetben itt maradsz!
-Ne utasítgass. Mert megütlek! Direkt ki fogom használni az alkalmat rá. Alig várom. - és szó nélkül ott hagytam, majd leültem Jimin mellé. Ledöbbenve ült a helyén. Bár nem tudom, ez miért volt olyan megdöbbentő. Legalább most nem fog többet zavarni engem Jungkook. Vagyis remélem.
-Te! Az elmúlt 2 évben senki nem mert és nem tudott így beszólni neki, mint te! Fura, hogy megadta magát. Szerintem lát benned valamit. Soha nem hagyja ennyiben a dolgokat.
-Amit lát bennem az valószínűleg az érte irányult gyűlöletem lehet. Más semmi. De amúgy ez ki, hogy ennyire fél tőle mindenki?
-Nem tudni, de elvileg az apja eléggé befolyásos ember. Senki nem tudja, mit dolgozik.
-Aha. Értem. De visszaszólhatok neki még? Olyan jó érzés! - kérdeztem vigyorogva tőle
-Ne! Nem akarom, hogy téged is kirúgjon!
-Jó. És akkor most minden órát ezzel kell kibírnom? - fintorogtam Jiminre
-Sajnos. De! Drámán és tesin nem mellette ülsz!
-Na, fasza!-a következő pillanatban valaki mögém állt, és megfogta a vállam.
-Na, hogy beszélsz? - kérdezte Jungkook tőlem. Választ nem adtam neki, csak felpofoztam. - ezt még visszakapod! - nem érdekelt, visszaültem Jimin mellé. De sajnos be jött a tanár az osztályba.
   Irodalommal kezdünk. Muszáj visszaülnöm mellé...
-Hallod, úgy jössz erre, mintha a fogadat húznák! - röhögött rám Jungkook
-Jungkook, csönd! Taehyung, ha jól tudom, te vagy az új diák.
-Igen, én. - biccentettem a tanárnak
-Mit kell rólad tudni?
-Azt, hogy elég bátor. - felelte az osztály helyettem is egyszerre.
-Na, szuper! Ennek nagyon örülök! Jöhetsz is a táblához verset elemezni!
   Na, azt az egyet tudok. De nagyon jól. Mást nem tudok. Tényleg nem. Három perc alatt megoldottam mindent, amit a tanár kért. Visszaültem a helyemre.
-Látom, jól elemzel verset! Tessék, itt van egy kicsi még. Ezt ha nem csinálod meg holnapra nekem, annak következményei lesznek.
-Csináld meg te! Nem fogom helyetted megcsinálni.
-Akkor legalább segíts! - ez most kajak könyörög nekem? Hahh!
-Nem segítek. Segít más.
-Hátul csönd! - szólt nekünk a tanár szigorúan
-Dehogy segít más!
-Miért is?
-Na, jó! - csapta le a kezét idegesen az asztalra a tanár - Jungkook, Taehyung kifelé!
   Kimentem, Jungkook is jött ki. Nem akarok vele tovább lenni egy térségben, úgyhogy inkább leültem egy kanapéra. De ez meg idült mellém.. Beszarok neki.
-Ugye gudod, hogy én a te segítségedet akarom?
-Nem segítek. Előbb eszek meg egy gilisztált.....
-Tényleg? - jött közelebb felém. Na ezt nem hagyom. De nyilván ott volt az a hülye kartámla. - Így sem segítesz? - simított végig a karomon. Fúj... Nem segítek.
-Mondom, hogy előbb eszek meg egy gilisztált és egy csigát egyszerre!
-Nem hozlak zavarba?
-Miért hoznál? Mert minden lány odavan érted? Hát, ki kell ábrándítsalak. Én nem vagyok lány! Úgyhogy most menj el innen a legtávolabbi fotelbe!
-Érdekes vagy...
-Na, miért? - kérdeztem unottan
-Mert te vagy az első, aki ellenszegül nekem.
-Szuper... Ugrálok az örömtől.... Ja, miért is??
-Bassssszameg.... Miért vagy ennyire kiakasztó?
-Te meg miert vagy ennyire egoista és idegesítő egyben?
-Nem tudom, Taetae.
-Ne merj így hívni! Mert felpofozlak!!!

                       Jimin szemszög

Amikor Jungkook megadta magát, az fura volt nagyon. Ilyenkor ráordít mindenkire. Szeritem..... VÁRJ!!!!!! Jungkook...... Szeretné Taehyungot?...... Annyira féltem ott kint őt! Igaz, már csak öt perc van vissza az órából, de akkor is! Nem akarom, hogy Jungkook bántsa őt....