Taekook

Eredeti verzió 2

Taehyung szemszög

Végre kijött az az átkozott tanár, én meg beviharoztam a terembe. Elvileg kémia lesz a következő, ahol nyilván Jungkook mellett kell üljek.

Jimin mondott valamit ezt-azt amit nem igazán értettem. Nyilván kémia volt.

-Szeretnéd, hogy elmagyarázzam? -szólt mögöttem egy hang, ami nem Jungkook volt. Hátra fordultam, és Yoongi volt az. Ezt onnan tudom, hogy Jimin mutatott róla már vagy több millió képet.

-Igen köszönöm. Bár úgyse fogok semmit érteni belőle.

-Nem baj.

Aztán belekezdett, hogy hogy vannak a... Nem tudom mik. Mikor befejezte, oda ültem valaki mellé, aki könyvet olvasott.

-Szia. Mit olvasol? -néztem rá a könyv borítójára. Amit én már láttam sorozatban -már láttam. -mosolyodtam el.

-Tényleg? -kérdezte csillogó szemekkel -Jung Hoseok. De szólíts csak Hobinak.

-Kim Taehyung. De mindegy. Mármint hogy hogy szólítasz. -vigyorodtam el, hiszen ő is folyamatosan mosolygott, és ez engem is arra késztetett.

-Te, figyelj. Hogy csináltad?

-Mit?

-Hogy nyertél JK ellen vitát?

-Mármint... Jungkook ellen? -vontam fel a fél szemökdököm, mire bólintott -hát... Mindenki ellen így nyerek. Nyugodt maradok. Eddig mindig bevált, ezek szerint ellene is használ.

-Hű. Komoly vagy. Van időd délután?

-Ööö nekem mindig, de miért?

-Nem lenne baj, ha haza kísérnélek?

-Nem. De akkor már be is jöhetsz hozzám. -vontam vállat

-Oké. Amúgy képzeld el... Jungkookkal régebben nagy haverok voltunk. Tudok róla pár dolgot.

-És most hogy jön ez ide? -néztem rá elég furán

-Hát. Rólad is tudok pár dolgot

-Honnan? -kerekedett el a szemem

-Hát, Jimin-

-Jimin! Hol vagy te áruló? -keltem fel, és néztem a helye felé, mire ő értetlenül nézett rám.

-Miért lennék áruló? -kérdezte, aztán ránézett a mellettem ülőre, és megvonta a vállát -ja, ő alapból is tud mindent. Nem tudni honnan.

-Megöllek. -mondtam neki fenyegetve, majd vissza fordultam -akkor délután?

-Délután. De most ülj vissza.

-Nem! Miért kínoz az élet?

-Te, eddig bárkit mellé ültetett a tanár, nyilván lányt, az úgy örült neki meg mászott rá szerencsétlenre, hogy hihetetlen. De te miért nem?

-Mert.. Nem vagyok lány? -néztem rá pislogás nélkül

-Mármint... Nem is találod helyesnek?

Gyorsan hátra néztem, majd fintorogva végig néztem rajta.

-Nem.

-Na tényleg ülj vissza, jön a kémia tanárnő. -francba

-Nem maradhatok itt?

-Nem. Bocs.

Azért egy próbát megért.

-Akkor szia.

Leültem megint (a sajnos) Jungkook mellé, aki amint ezt észre vette, rárakta a combomra a kezét, amit levettem.

-Hagyj békén. -néztem rá, de ő csak vigyorgott, és vissza tette. Szemet forgatva nyúltam volna érte megint, de nem tudtam levenni -azt mondtam hagyj.