★ A mi titkunk (hyunlix) ★

19. rész

Félix szemszög:

Reggel Hyunjin simogatására keltem. Csípőmet átkarolva hasamra adott egy puszit. Én csak kuncogtam a csiklandós érzésre, így próbáltam leállítani de nem nagyon sikerült. Végül egy idő után abba hagyta, szóval mi hamarabb menekülőre fogtam. Az ágyról fel akartam kelni de hirtelen fájdalom nyílalt alfelembe. Ha Hyunjin nem kap el nagy valószínűséggel váltottam volna egy hosszú csókot a padlóval.
-Jól vagy Csibém?- válaszul csak jobban bújtam hozzá és bólogattam. Oké akkor semmi hirtelen mozdulat. Hyunjin óvatosan az ágyra fektetett.
-Inkább maradj itt és ne erőltesd meg magad. Én addig megyek csinálok reggelit- majd egy mosoly kíséretében lement a konyhába.
Akkor most mi legyen? mondjuk lehet oldalasan kéne feküdnöm. Háton fekve szépen lassan az oldalamra fordultam. Hmm kicsivel jobb. A takaróba bele tekeredve feküdtem tovább az ágyban szerelmemet várva. Mikor jön vissza? Ma csak hozzá akarok bújni egész nap.

-Na megjöttem!- Csak mondani kellett<3. Egyik kezében tálca a másikban az ajándék doboz volt. A tálcát letéve át nyújtotta a dobozt, el is fogadtam tőle. Tényleg tegnap ez volt nála.
Az ajándékot kibontva egy hatalmas csibe plüss bukkant elő belőle. Ahogy megláttam örömömben össze vissza ölelgetem, ugrálni is akartam csak hát nem tudtam.
-Nagyon szépen köszönöm Jinnie! - karját meg fogva lehúztam magamhoz egy hosszú csókra. Az ágyon finoman eldöntve fölém magasodott.
-Hogy van a popsid? - kezével óvatosan végig simít az említett testrészemen. Kicsit masszírozza amitől minimálisan jobb lett de nem teljesen.
-Hát még fáj- Hyunjin csak hümmögőt majd hasamra fordítva fenekemre fogott és tovább masszírozta. Furcsa volt de jó. A plüssömet magamhoz vonva ölelgetem és élveztem a kényeztetés.

Ezt meg tudnám szokni. Közösen fekszünk és kelünk, reggelizünk, ebédelünk. Mindent együtt csinálunk.

1 HÓNAPPAL KÉSŐBB

-Ennyih, nemh biromh. Ezh márhh sokhh-
-Vegyél mély levegőt Picim- Jisung a padlón szétterülve kapkodta a levegőt és párja tanácsára próbált lenyugodni. Hát igen, közeleg a nap mikor megmutatjuk a Managernek hogy mit tudunk. Ezért Bangchan-nék most nagyon szigorúra vették a tánc próbákat, és hát enyhén szólva majd meg halunk.
-Jól vagy Csibém? - jön oda hozzám egy üveg palackkal. Egyet bólintok hogy igen, majd a vizet elfogadva iszok egy keveset.
-Nos ha mindenki ki pihente magát akkor folytassuk a táncot. Rendben? - Bangchan körbe pillantva egy biztató mosolyt küldött felénk és folyton mondta hogy nagyon ügyesek vagyunk. Minho-ék is dicsérő szavakat mondtak nekünk ezzel még jobb kedvre derítve minket.
-Na gyere, álljunk fel- Minho Jisung-ot magához fel húzva egy gyors cuppantós puszit adott a kis mókus ajkaira. Han elpirulva csak mosolygott és megfogta Lino kezét. Aranyosak.

A pihenő után folytattuk a táncot. Ez ment egészen estig, majd másnap is, majd az után, megazután, addig ment így míg rá nem eszméltünk hogy már a ruhákat adva ránk csinálják a hajunkat. Kevéske smink és kész. Szívem ezerrel vert, nagyon izgultam ahogy a többiek is. Ide sajnos Hyunjin-ék nem jöhettek, ha nem a Manager mellett fognak nézni minket. Legalább közelben lesz ha fél utón elájulok a stressztől.

Mély levegőt véve fordultam Changbin-ék felé. Az arcukra volt írva hogy mennyire izgulnak. Mondjuk ilyenkor ki nem izgul? Megfogtuk egymás kezét és biztattuk a másikat. Viszont egy idő után szóltak hogy mi jövünk. Most meg mutatjuk mit tudunk. Kiléptünk a színpadra, sötétbe volt burkolózva az egész hely. Elhelyezkedve vártuk hogy elinduljon a zene. Ahogy ez megtörtént úgy kapcsolódót fel az összes színes fény. A tánc nagyon gyors volt, de ez tetszett benne nekem a legjobban. Jó kis pörgös.

A Maneger minden lépésünket figyelte Hyunjin-kal együtt. Sokszor találkozott is a tekintetünk Jinnie-vel. Mindig elmosolyodtam ahogy egymást néztük.

Ahogy a tánc végére értünk úgy lett vége a zenének is, a fiúkkal egymás mellett állva szabályoztuk légzésünket. A Manager még mindig nem mondott semmit csak nézet. Majd jobb kezével valakinek intet, aki idővel meg is jelent egy mappával. Meghajolva két kézzel át nyújtotta amit el is vett. Lassan kinyitva bele nézett aztán nekünk szentelte minden figyelmét.
-Szóval ha jól tudom. Ti is a Seouli tánc iskolában jártatok-
-Igen uram- mondtuk egyszerre.
-Um értem. Az eredményt levélben tájékoztatjuk. További szép napot- szépen meghajolva el köszöntünk és az öltözöbe mentünk. Ahogy beértünk egymásra nézve végül egy csoport ölelésbe vontuk egymást. Nem mondtunk semmit, hiszen tudtuk mit gondol a másik. Ha netán nem sikerül akkor se fogjuk fel adni.

KÜZDENI FOGUNK!!!

*＊✿❀Berry berry❀✿＊*