★ A mi titkunk (hyunlix) ★

22. rész

Felix szemszög:

Minden sötét és nyugis. Rég éreztem már ezt a kellemes nyugalmat. Egy sóhajt elengedve fekszem tovább a semmiben. Mikor is eszembe jut valami.

Hogy jutottam el idáig? Hol rontodott el minden? Mondjuk ott mikor bele szeretem Hyunjin-ba. Az a csók, mikor véletlen elestem és el csattant. Bár így jobban bele gondolva már előtte is volt valami furcsa érzés kettőnk között. De már mindegy a Manager miatt nem lehet ebből semmi így jobb ha elengedem az egészet. Igen, elkéne, viszont én nem akarom.

-Felix-A hang irányába fordulva nézek körül, de nem látok semmit.
-Felix-hallatszik újra én meg azonnal elkezdek az irányába futni. Ahogy egyre jobban közeledek annál erősebben mondják a nevem és lesz egyre világosabb.
-Felix! Könyörgőm ébredj fel- Hyunjin?
-Felix- itt van valahol.
-Hyunjin! Hyunjin merre vagy? - hirtelen egy erős fény jelenik meg mindenhol és újra a való világban kezdem érezni magam.

Szemeimet szép lassan elkezdem nyitogatni mikor is újra szembe találom magam Jinnie-vel.
-Felix! Hála az égnek hogy fel keltél! - elmosolyodom örömén.
-Mi történt? -
-Nos miután elájultál a fiúkkal teljesen megijedtünk hogy, mi lehet veled így ahogy lehoztalak a színpad mögé Jisung és Jeongin mindenhova rohangálva próbáltak segítséget kérni amit végül sikerült is. De nem nyugodtak le ezek után sem mert nem nagyon akartál fel ébredni. Ezért Minho és Bangchan próbálta lenyugtatni őket. Changbin és Seungmin meg beszéltek a Managerrel. - a Manager szó hallatán a mosoly eltűnt az arcomról.
-Megyek szolok a többieknek hogy nincs baj- áll fel és engem egyedül hagyva ki megy.

Lehet tényleg jobb lett volna ha nem kellek fel.

Pár perc múlva az ajtó kicsapódva nyílik és egy boldog Jisung, Jeongin és Changbin jelenik meg. Mögöttük meg a Red light, akik végül a másik kanapén helyet is foglalnak.
-Hát élsz!- ugrik rám Jisung. Ölelését viszonozva bújok hozzá.
-Jól ránk ijesztettél- jön mellénk Jeongin.
-Bocsánat, én sem így akartam-
-Fő hogy jobban vagy- néz rám Changbin.

-Amúgy fiúk a Manager holnap beszélni akar mindannyiunkkal.- szólal meg Seungmin.

Csak egyszer kaphatnánk egy jó hírt.

A fiúk neki álltak beszélni, Jisung meg nem igen akart rólam leszállni, mondjuk nem zavar. Egyszer-kétszer Hyunjin-ra néztem, amit sokszor viszonzott. Ilyenkor olyan kedvesen néz rám hogy, már szó szerint elolvadok.

-Látom nálatok is még nem múlt el- suttogja a fülembe Jisung.
-Nálatok is volt?-
-Volt, viszont nem csak nálunk- kérdő tekintetemre elkezdett Bangchan és Jeongin felé sandítani.

Oh mindent értek.

Jisung szemszög:

-Gyorsan egy orvost, MOST! Hol egy tetű orvos?!- rohanok egyik szobából a másikba. Jeongin engem követve néz a szembe lévő szobába. De semmi. Az egyik folyosón haladva lekanyarodtam csak hogy, neki mentem Minho-nak. A nagy lökettől majdnem felborultunk de végül derekam szorosan tartva egyensúlyban maradtunk.

-Minho?- fogok felkarjára.
-Figyelj tudom hogy, aggódsz Felix-ért. De próbálj meg megnyugodni. Nem lesz semmi baj.- simít végig oldalamon.

Úramisten ha ezt folytatja nem lesz jó vége, és így nem lesz egy hamar doki. Mondjuk túlzottan Minho-tól se szakadnék el.

Karját picit markolgatni és simogatni kezdem, amin csak jót mosolyog.

Viszont így tényleg nem lesz doki. AAHJ!

-Nyuszi- a névre rám kapja a tekintetét én meg ezt kihasználva egy gyors csókot nyomok ajkaira, amitől végleg lefagy. Karjaiból ki szabadulva iramodok meg.
-Jisung!-
-BOCSÁNAAAAT-

Kiérve egy teremben találva magam, a sok ruha között próbáltam valahogy kijutni.

-Bangchan? Mit csinálsz?- hallom meg Jeongin hangját. Kicsit elhúzva két ruhát lestem mit történik. Chan megölelte Jeongin-t, erre ő teljesen lefagyva csak a másik vállaiba kapaszkodva nagyokat lélegzett.
-Ölelem azt a személyt akit a legjobban szeretek-
-T-tessék? Nem Changbin-t szereted?- távolodik el a másiktól a vállát fogva.
-Hiszen nem azért mentetek mindenhova ketten?-
-Jaj nem, az csak azért volt hogy tanácsot adjon-
-Vagy úgy, s-szóval félre értettem- fordítja el vörös színbe pompázó arcát, ezen Chan csak mosolygott.

Ahj de cukik, viszont ők akkor össze jöhetnek? De mi nem? Vagy most hogy van ez az egész?

Végül az utat folytatva találtam egy nyamvadt orvost és azonnal abba a szóbába vittem ahol Felix van. Mikor a dokit betessékeltem és vártam. Addig Minho és Bangchan-ék is meg jelentek. Seungmin és Changbin nem voltak itt, no meg Hyunjin de ő bent van a Csibénkkel együtt.

Ahogy Minho meglátott komoly tekintettel felém jött, azt hittem meg akar csókolni de helyette csak a fülem mellé hajolva odasugta hogy:

-Amint beszéltetek a Managerrel, meg leszel büntetve úgy hogy egy hétig nem fogsz járni- mondatára nagyot nyelve néztem rá.

De várjunk. A Managerrel való beszélgetés után? Újra együtt lehetek Minho-val?

*＊✿❀Berry berry❀✿＊*