Kikapcsolva is szeretni?!?! (BEFEJEZETT!!!)

5.Rész

Kai szemszöge:

Pár héttel ezelőtt:

Már végeztem a suliba, ám Bonnie-t még mindig nem láttam sehol. Gondoltam, haza megyek. Írtam neki SMS-t és már indultam is haza. Mikor a házam elé értem láttam Bonnie már az ajtóban áll. Mégis mit keres itt? Miért nem írt hogy itt van? Na mindegy...

-Szia!-köszönt boldogan.

-Szia!-köszöntem neki én is és megcsókoltam.

-Mi ez a nagy boldogság?-kérdeztem boldogan. Imádom amikor boldog, valahogy én is boldog leszek tőle. Szerintem ezt teszi a szerelem ha boldog én is, de ha szomorú akkor én is.

-Ja, csak Mia. Többé nem árthat nekünk.-mondta.

-Ezt hogy érted?-kérdeztem ilyedten de még magam se tudom miért aggódtam miatta.

-Börtön világba küldtem.-mondta ugyan olyan boldogsággal.

Én valahogy nem voltam boldog emiatt. Sokkal inkább aggasztott ez az egész. Minden rendben van vele? És nem esett baja?

-Mi van?-kérdeztem meg még jobban megijedve.

-Nyugi, nem lett baja.

-Nem lett volna egyszerűbb megbeszélni vele?-kérdeztem egy kicsit feszülten. Nem tudom miért aggódok érte de, van egy olyan érzésem hogy tetszik nekem Mia? Mi a fasz? Nem,ez nem lehet... Kai! Szedd össze magad! Neked ott van Bonnie! Aki miattad erre is képes. De Mia... Kai! Ezt tényleg be kell fejezned! Mit tettél/teszel velem Mia Benett???

-Hiába ültünk le vele beszélgetni, őt sosem érdekelte, ezért cselekedtem.-mondta már ingerültebben.

-Miért, netán aggódsz érte? Szereted őt?-kérdezte magából kikelten.

-Mi? Nem, de nem lett volna egyszerűbb találni neki valakit? Pl.:Kol??

-Tudod mi volt Kol-al! Szóval ő szóba se jöhet.

-Igazad van... De ezt akkor se kellett volna.-mondtam higgadtan.

-Szerintem igen!-mondta ellentmondást nem tűrő hangon.

Ezután már meg sem szólaltam. Inkább ráhagytam, ha azt érzi ez volt a helyes akkor nekem oké. Majd átöleltem és bementünk a házba.

Mostanában:

Már kb. 2 hete hogy nincs itt Mia. Fura, de azt hiszem hiányzik... Na, de ma találkozok Bonnie-val suli után.

Suli után Bonnie és én a Grillbe mentünk. Ahogy odaértünk leültünk egy asztalhoz. Láttam rajta hogy szomorú valami miatt. De miért?

-Beszélnünk kéne...-szakította meg hirtelen gondolatmenetemet.

-Csupa fül vagyok.-mondtam mosolyogva mire ő halványan elmosolyodott. Imádom amikor ilyen aranyosan elmosolyodik. Ilyenkor pillangók lesznek a hasamba. Sosem hittem volna hogy egyszer ez is előfordulhat velem.

-Amióta Mia nincs itt, úgy érzem eltaszítasz magad mellől. Hanyagolsz és nem igazán beszélünk egymással.-mondta majd lenézett a földre.

Nem tudtam erre mit mondani. Leblokkoltam és csak bámultam magam elé. Mikor minden rendbe jött volna, erre azt mondja elhanyagolom de, ezzel még nem volt vége...

-Nekem ez így nem megy... Szakítok...-mondta rám se nézve.

Bennem eltört valami. Próbáltam erős maradni de nem ment, egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Ez volt az a pont ahol azt mondtam hogy nem, ez nem lehet, nem fogom nélküle kibírni. Szükségem van rá.

-Bonnie én...-kezdtem volna bele de, félbeszakított, igazából nem is tudtam volna mit mondani. Fájt de, lejobban az hogy, szakított velem.

-Ne, csak hagyjuk egymást...-mondta és kirohant a Grillből.

Nem tudtam mit csinálni. Darabokra törtem... Hírtelen egy sós könny szántotta fel arcomat, majd még egy, s sorra folyt végig arcomon egyre több és több. Ez nem lehet igaz. Szakított velem. Csak ültem majd nem bírtam tovább... Kikapcsoltam...

***

Amióta kikapcsoltam sokkal jobb. Nem érzek semmit. Csak embereket ölök. 30 ember után már nem számoltam. Kb. két napja kapcsolhattam ki amikor is az erdőben zajra lettem figyelmes. Úgy gondoltam de, jó még több kaja. Ám, amikor odaértem nem kaja várt, hanem egy csapat boszorkány. Kb. 10-en lehettek középen meg... Bonnie??? Hogy szerethettem régen? Inkább Miát választottam volna... Valami varázsigét motyogtak, mire kezdett elsötétedni a világ és egy fehér fényre lettem figyelmes. Egy másik világba keltem. Szuper, a Börtön világba vagyok.... De legalább nem vagyok egyedül... Itt van Mia akit meg fogok ölni. Tudja már hogy ki a Börtön világ ura....