Kikapcsolva is szeretni?!?! (BEFEJEZETT!!!)

1.Rész

Mia Benett szemszöge:

Sziasztok! Mia Benett vagyok 18 éves. Van egy testvérem is Bonnie Benett. Ikertestvérek vagyunk. Míg ő mindenki szemébe a "jó" kislány, én a "rossz" vagyok. Mind a ketten boszorkányok vagyunk. Bonnie-nak nagyon sok barátja van, míg nekem csak 1-2. Őket sem nevezném barátnak mert csak kihasználom őket. Senkit sem engedek magamhoz túl közel. Míg ő sosincs itthon mert, mindig Elena vagy Caroline házba van; én itthon vagyok és varázskönyveket olvasgatok. Sok varázskönyvet kitanultam már így, állíthatom hogy, én sokkal erősebb és okosabb vagyok mint, Bonnie. Egy biztos kicsit sem hasonlítok rá.

Ma hétfő. Suli, hurrá... Remélem hallottátok az iróniát a hangomon.

Felkeltem, felöltöztem és elvégeztem a reggeli teendőimet. Ahogy a konyhába értem Bonnie-val találtam magam szemben. YEAH...Hogy mennyire hiányzott... (Ismét irónia) Kávét főzött.

-Szia, Mia! Kérsz kávét?-kérdezte kedvesen amitől kirázott a hideg.

-Jahhh!-mondtam álmos hangon.

-Kedvesebben is mondhatnád.-mondta szemet forgatva.

-Oké, akkor nem kell.-mondtam és kiléptem a házból.

Az ajtóba Elenával és Caroline-al futottam össze.

-Benn van mielőtt megkérdeznétek.-mondtam unott hangon.

Ők csak idétlenül néztek rám, mivel nem volt kedvem hallgatni az ő hülyeségeiket, így fogtam magam, bementem egy kávézóba és kértem magamnak egy jegeskávét. Amikor megkaptam a koffein bombát, fogtam magam és indultam a suliba.

Mikor beértem, megláttam őt; Kai Parkert. Olyan helyes és sexy csak egy kis baj (vagyis nekem nem baj), Bonnie barátja. Nagyon rossz ízlése van. Nem tudom mit lát Bonnie-ban de, az biztos hogy elég szar ízléssel rendelkezik.

Láttam hogy, meglátott, de ő elcsapta a fejét. Milyen aranyos... Nem vagyunk túl jóban. Vagyis én nagyon szeretem feszegetni a határt ő pedig ezt gyűlöli. Ő ha teheti csak kerül de, én ebben is szöges ellentét vagyok. Én mindig a közelében akarok lenni. Ő csakis az enyém lehet és lesz is, majd meglátja.

Ezen gondolkozva egy ravasz/gonosz mosoly terült szép arcomon. Akaratom ellenére is sötét és mocskos gondolatok jelentek megy fejembe de inkább, mocskos.

Ezzel a mosollyal az arcomon indultam el Kai felé. Észrevett és láttam hogy, idegesen néz maga körül. Mosolyom még ördögibb lett, ha ennél lehetett ördögibb az előzőhöz képest. Mikor odaértem "barátiasan" átkaroltam.

-Szia Kicsi! Mi újság veled?-folytattam ugyan olyan mosollyal.

-Csá! Ha nem látnád várom a barátnőmet.-mondta kiemelve a "barátnőm" szót. Belőlem ez a szó csak még jobban kihozta az ördögöt. Mosolyom nem szakadt meg, nem éreztem semmi "bűntudatot". Talán csak akkor lenne ha itt hagynám magára ilyen állapotba. Tetszik és felizgat hogy elutasító és ellenkedik. Cuki hogy leplezni próbálja a rejtett vágyait.

-Már itt a barátnőd szivi!-mondtam nyájas hangon és elkezdtem simogatni az érzékeny bőrt a nyakán. Talán még egy enyhe kis sóhajt is hallottam de lehet csak én képzeltem.

Ő lelökte a kezem és el akart rohanni de, én elkaptam a csuklóját.

-Fogsz te még nekem könyörögni bby!-mondtam szinte suttogva és közelebb hajoltam hozzá úgy, hogy ajkaim már majdnem az övén volt, de megálltam. Nem akartam úgy megcsókolni hogy, ő nem akarja.

-Tudom hogy akarod Kicsi! Ne is tagadd!-mondtam tovább és már orrunk összeért. Láttam hogy ajkaimat nézi de, nem mer közeledni. Félt, hogy Bonnie mit mond. Engem nem érdekelt, őt viszont igen. Ezt a tevékenységet egy hang szakította meg ami hátam mögül jött.

-Itt meg mi történik?-kérdezte egy nagyon is ismerős és idegesítő hang.

-Semmi!-vágta rá Kai és ellökött magától.

-Aha....-mondtam szemet forgatva és eljöttem.

-Hallani akarom!-mondta Bonnie szikrákat szórt szemekkel.

Még hallottam egy kisebb vitát a hátam mögött amire, egy pszichopata mosoly szökött arcomra. Terem elé érve boldogan léptem be matekra. Helyemre ülve elővettem a cuccom és vártam az óra kezdetét. Boldog voltam hogy kavartam egy kis port nyálas és kiegyensúlyozott kapcsolatukba.