Jungkook nem érti, hogy az apja miért ragaszkodott hozzá, hogy Szingapúrból jöjjön vissza, csak azért, hogy átvegye a vezérigazgatói pozíciót, hiszen bárki elvállalhatja a munkát.
Az élete Szingapúrban a kislányával pokolian izgalmas volt. Élvezte, hogy egy ilyen nagy házban élhet külföldön, de ez semmi ahhoz képest, hogy itthon, Szöulban van.
Jungkook olyan valaki, akiért mindenki meghal, hogy az övé legyen, hogy a barátjuk legyen, férjhez menjen és még gyerekei is legyenek.Jeon Jungkook egyszerűen nem az a személy, akiről valaha is panaszkodni akarsz, nem is beszélve a fejedelmi külsejéről és egy olyan fickóról, aki egy vékony - gyémánt kanállal születik.
Jungkook élete Szingapúrban volt éppen a céljai, dacára annak, hogy van egy lánya vele együtt, még mindig megkapta a hírnevet és a figyelmet az emberek többségétől.
Ahogyan öltözködik, ahogy jár, és amilyen gyilkos mosolya van.
Mégis, Jungkook volt felesége, Anastasia éppen az a valaki, aki fél év házasság után elhagyta őt, és teherbe esett egy kislánnyal, akit Miának hívtak.
Miután Mia megszületett, Anastasia az életmódját választotta Jungkook helyett, azt mondta neki, hogy soha nem akart családot alapítani, megbánta, hogy nem ment férjhez, ezért Jungkook kapta meg a gyermek felügyeletét.
És Jungkook megígérte Anastasiának, hogy nem említ róla semmit Miának, még akkor sem, ha már felnőtt. Nem bánja, ha Jungkook újra férjhez megy, csak a szabadságára van szüksége, ennyi.
Mia most egy imádnivaló és szeretetre méltó ötéves kislány, aki örökölte Jungkook nagy szemeit és édes nyuszis mosolyát.
Elhagyni őt volt az utolsó dolog, amit Jungkook akart az életében, a lánya iránti szeretete semmihez sem hasonlítható ezen a világon, nem engedheti meg magának, hogy elveszítse őt többé.
Amint Jungkook beszállt az autóba, amely az IncheonAirport előtt várta őt, azonnal visszahívták apja cégéhez.
A Jeon's Logistics Enterprise a legnagyobb logisztikai és szállásszolgáltató vállalat Szöulban, és a harmadik a világon. Jeon úr mindig is azt akarta, hogy Jungkook legyen a vállalata utódja, bővítse az üzletét és növelje a piacát.
"Kérlek, vidd haza Miát, és gondoskodj róla, hogy a szobalányok jól vigyázzanak rá" - utasította Jungkook a sofőrt, miközben megsimogatta lánya arcát, aki az ölében aludt el.
"Igen, uram." A sofőr engedelmeskedett.
-
Jungkook besétál az épületbe, mintha már annyira ismerős lenne neki ez a hely,de persze, hogy ismeri. Ez az a hely, ahová gyakran ellátogatott, mielőtt Szingapúrba ment.
Ahogy belépett az épületbe, százpár szempár esett rá, így ő volt a reflektorfényben. Az aura, ami vele van, egyszerűen képes volt megragadni az emberek figyelmét, és elakasztani a lélegzetüket.
Jungkook egy bőrdzsekit vett fel, ami a fekete pólójához, egy fekete szakadt farmerrel és egy fekete sapkával párosult.Jungkook talán úgy találja, hogy ez egyszerűen néz ki, miközben részt vesz egy találkozón, de a többi szemében ez nem ugyanaz. még mindig nem tudnak elszakadni tőle.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A lift ajtaja kinyílik, és feltárul a sajtókonferenciaterem, amely tele van emberekkel, akikről azt feltételezte, hogy az alkalmazottak.
Kopogtatás nélkül lépett be a terembe, és a fenekét a magas háttámlájú székre tette, ahol az elnökök a legtöbb időt töltötték a megbeszéléseken.
Az alkalmazottak, akik már a teremben vannak, rá szegezték a tekintetüket, néhányukat szórakoztatja a kinézete, míg néhányan csak tanácstalanok a vállalatnál betöltött pozíciójáról.
"Nocsak, nocsak, nézd csak, ki jött vissza" - hallatszott Jungkook apjának hangja, csak hogy lássuk, amint elragadtatott vigyorral téblábol be a tárgyalóterembe.
"Jeon elnök úr - hangzott el az alkalmazottak egybehangzóan, és meghajoltak.
"Isten hozott itthon, fiam." Megveregette Jungkook vállát, a mosoly egyszer sem hagyta el az arcát.
"abeoji." Jungkook udvariasan köszönt,azonban arcára ezernyi nemtetszés volt írva.
"Akkor most már kezdhetjük a találkozót?" Jeon úr több mint lelkesnek tűnt, annyira örült a fia visszatérésének.
"Park elnök és a fia még mindig úton van" - jelentette ki Choi titkár, amiért Jungkook lekicsinylően megjegyezte: "Kik ők, hogy elkésnek a megbeszélésekről?".
"Én-én úgy hallottam, hogy a fia elfelejtette felvenni a gyűrűjét, ezért fordultak vissza és hozták el neki" - folytatta a titkárnő, hangja kissé megremegett, ahogy Jungkook szigorú pillantását látta.
"Ez a kölyök biztos egy különc" - forgatta meg a szemét Jungkook, és hátradőlt a székére
"Jungkook, légy udvariasabb ezután, ma nagyon fontos vendégeink vannak." Jeon úr figyelmeztetett.
'Miért? Az isten szerelmére, elkésnek, ez a kölyök egy híresség, vagy mi?"
"Park úr fia hamarosan átveszi a Yes JamInsurance-t, és a cégünk a jövő héten közösen fog egyesülni, úgyhogy tisztelnünk kellene őket" - mondta Jeon úr fanyarul.
"Abeoji? Biztos benne, hogy a Yes Jam egy cégnév?"
"Jungkook, ne légy udvariatlan", az apja szünetet tartott, "és én biztos vagyok benne".
"Ki a fene nevezte el a cégét YesJamnek?! És abeoji, ezt tényleg nem értem. Ellenőriztem a cégünk teljesítményét, és jól állunk! miért kell még mindig egyesülnünk?" Jungkook visszavágott.
"A Yes Jam Insurance ma Dél-Korea vezető biztosítótársasága. Ők az egyetlen olyan társaság, amellyel együtt tudunk dolgozni, hogy növeljük részesedésünket. legalább 30%-kal."
Jungkook szótlanul harapdálja alsó ajkát,apja szavai elvágták a szavakat. Tudta, hogy apja mindig is a legjobbat akarta a cégüknek. De mi a fenéért van abban a helyzetben,hogy mindezekkel az emberekkel szembenézzen? A bátyja megteheti ezt helyette, a testvéreknek kellene megörökölniük Jeon logisztikáját.Ha már a bátyjáról beszélünk, olyan régóta nem látta őt.
Miközben azon gondolkodott, hogy később megkeresi a testvérét, valaki berontott a tárgyalóterembe, és egy magas oktávú hang hallatszott, amitől mindenki elfordította a fejét.
