Jimin és Yoongi meghívott minket egy páros randira mikor meséltem nekik, hogy összejöttem azzal a sráccal aki múltkor felkért táncolni, ezért beinvitáltam Taehyungot újfent az ablakomon, hogy válogassunk a ruháim közül.
- Szerinted nem lesz ciki ha a te ruhádban megyek?- nézett a tükörbe.
- Szerintem az lenne a ciki, ha mesztelenül mennél.
- Azt te nem bánnád.- villantotta meg a világ legszebb mosolyát.
- De, mert csak én láthatlak úgy. Na... Ez jó lesz! Tuti nem veszik észre, hogy az én ruhám.
- Miért van a te ruhád rajta?- kérdezte Jimin mikor Yoongival elment a párom innivalót hozni.
- Nálam volt és nem tudott hazamenni. De szerintem jól áll neki.- vontam vállat.
- Igen, de... Na mindegy. Mesélj! Lefeküdtetek már?- huzogatta a szemöldökét.
- Hát... Ami azt illeti igen.- vigyorogtam.
- Te jó ég Kookie! Te tényleg szerelmes vagy!
- Igen.- bólintottam.- Szerintem ő az igazi.
- Ácsi! Még fiatal vagy!
- Lehet, de nem tudom mással elképzelni...
- Úgy beszélsz mintha, tudod olyan izé lenne, hibrid. Azokról mondtak olyanokat, hogy belelátnak a fejedbe meg elvarázsolnak.- szórakozott saját magán, ámde nekem eltűnt a mosolyom.
- Ha hibrid lenne az nyilván való lenne, Chim.
- Igaz. Amúgy elég cuki.- kapott be egy mogyorót.- Olyan... Szexin rosszfiús. Na és mesélj, milyen az ágyban?
- Nem fogom kibeszélni a nemi életemet.- horkantottam fel.
- Itt is vagyuuuunk.- rakta le Yoongi a saját italukat, majd Tae is a miénket.
Keze egyből átkarolta a derekamat, így szorosan tartott maga mellett. Kezdtem kicsit kínosan érezni magamat amiért Jimin állandóan bámulta.
- Na és mond csak kedves Taehyung.- könyökölt az asztalra.- Tanulsz, dolgozol?
- Igazából még semelyik, a bátyámmal van közös cégünk, de ő intéz sok mindent.
- Áh, remek. És hány éves vagy? Húsz?
- Majdnem. Tizenkilenc...
- Csak mint Kookie újdonsült lova!- csapta össze a tenyerét vigyorogva.
- He he, igen, micsoda egybeesés.- tettettem nevetést.
- Mm, igen. És...- tette volna fel az újabb kérdést, de Taehyung félbe szakította.
- Bocsánat.- állt fel.- Ha nem haragszotok kimegyek a mosdóba.
- Várj!- ittam egy kortyot a redbullos vodkámból.- Én is megyek.- álltam fel, s elkísértem.
Amint beértünk és láttuk, hogy senki sincsen, komoly arca szinte mellbe vágott.
- Valamit tud.
- Jimin? Ne hülyéskedj, csak kíváncsi. Előtted még sosem volt komoly kapcsolatom.
- Akkor sincs rendben. Nagyon jól figyelj rám. Vannak olyan családok akik az én fajtámat vadásszák és tudják nagyon jól, hogy aki sokáig inkább csak állati formában volt, nem bírják sokáig emberiben.
- Értem amit mondasz, de Chim már baba korom óta a legjobb barátom. A légynek se tudna ártani!- fogtam mega kezét.
- Jungkook, nem minden az aminek látszik.- fújta ki a levegőt.- Nem fogom bírni egész éjjel emberi alakban. Már most érzem, hogy feszült vagyok.
- Meddig bírod?
- Nem tudom... Maximum három óra. Az elég a kedves barátodnak ahhoz, hogy megítélje nem-e vagyok sorozatgyilkos?
- Lehet.- bólintottam.
- Akkor menjünk.
- Várj.- érintettem meg a makulátlan arcát, majd ajkaira egy gyors, lágy csókot hintettem.- Nem lesz semmi baj. Itt vagyok és vigyázunk egymásra.
- Rendben.- puszilt meg, majd kézenfogva visszatértünk a másik kettőhöz.
- Már azt hittük lenyelt titeket a wc.- nevetett Jimin.
- Ja, nem csak meg kellett igazítanom a... Valamimet.- próbáltam kijönni a helyzetből, de nem tudtam jól improzni.
- Hát jó. Nem megyünk táncolni ha megittuk?
- Ez jó ötlet.- kortyoltam bele az italomba, majd megéreztem Taehyung kezét a belső combomon.
ESTÁS LEYENDO
The One // Taekook *BEFEJEZETT*
Fanfic2036-ban nem meglepőek azok a hibrid állatok akik át tudnak változni emberré. Ugyan olyan létformák, mint mi, nincs sok különbség. Többnyire állat formájukban mutatkoznak, de sokszor fel sem fedik a valódi létüket. A tizenhét éves Jungkook számára a...