The One // Taekook *BEFEJEZETT*

🔞10.fejezet: Egymáshoz tartozunk🔞

- Jungkook. Fordulj meg!- fogott derekamra és kutya pózba húzott.- Ha nem akarod még kiszállhatsz.

- Akarom...- lihegtem.- Van... Gumid?

- Honnan lenne?- kezdte el puszilni a farpofáimat, én pedig teljesen elvesztem.

- Ott van a fiókomban...- mutattam az asztal felé.

- Honnan van neked?- vigyorodott el mikor kinyitotta és kivette, de én nem tudtam figyelni rá, csak a tagjára ami talán már abnormálisan nagy volt.- Minden okés?

- Igen csak... Nagy vagy.- nyeltem egyet.

- Szerintem elfelejtesz valamit.- húzta fel.- Hogy nem csak ember vagyok, drágám.- ment vissza az eredeti pozíciójára, s elkezdett simogatni, én pedig alig bírtam magamat tartani miatta.

Szerencsére másik kezével tartotta a csípőmet, így pucsítva végeztem.

- Lehet, hogy fájni fog, de ígérem jó lesz utána.- éreztem meg a bejáratomnál.

Szépen lassan tolta magát, én pedig a gyönyör és a kínzó fájdalom közepette azt hittem elájulok.

- Ahh!- nyőgtem hangosan, de szinte egyből ráharaptam a lepedőmre, mert lehetséges, hogy anyáék meghallották.

- Mmm...- morgott fel mikor teljesen bennem volt.

Érezte mennyire szűk voltam és tudta, hogy ha nem kezd el mozogni, én belehalok, de ugyan akkor derekamba markolva, hátravetett fejjel, csukott szemekkel élvezte. Nem bírtam várni, ezért csípőmet előre húztam, majd hátra toltam. Egyből tudta, hogy türelmetlen vagyok, s elkezdett mozogni. Sosem éreztem még olyan élvezetet, mint akkor. Nem tudom leírni mennyire erotikus volt az egész. Ahogyan mind a ketten tocsogtunk a különféle nedvekben, ahogy a halk nyőgéseink betöltötték a fülledt szobát, miközben eggyé váltunk és mind ketten éreztük, hogy mi egymáshoz tartozunk.

- Nem ...bírom tartani ....magamat...- nyőgtem.

- Feküdj le!- utasított, én pedig magammal húzva a hasamra feküdtem.

Kezeinket szinte azonnal összekulcsolta, én pedig éreztem, hogy a prosztatámat egyre erősebben ingerli.

- El fogok élvezni...- feszült ívbe a hátam.

- Jungkook...- sóhajtotta.

- Taehyung...- nyőgtem.

Lökött még egy erősebbet, majd mind a ketten egyszerre élveztünk el. Lihegve borult mellém én pedig csak néztem ahogyan a homlokáról apró izzadság cseppek folynak egészen a halántékáig. Még így is tökéletes volt számomra.

- Kérdezhetek valamit?- lett komoly az arca.

- Mond csak.- simítottam mellkasára.

- Ugye nem hitted, hogy mi... Mi... Lefekszünk? Mármint, hogy most.

- De.- vallottam be.- Mikor fürödtem direkt kimostam magamat...

- Azta...- ámult el.- Tudod, nagyon jól irányítasz dolgokat.

- Azt mondod?

- Bizony!- mosolygott rám.- Szeretlek.- fogta meg a kezemet ami eddig simogatta.

- Én is téged.

Fogalmam sem volt, hogy mikor, de teljesen elnyomott az álom. Azt sem hallottam, hogy Taehyung elment valamikor hajnalban, így én egyedül keltem fel reggel. A derekam sajgott, viszont semmiért sem cseréltem volna el az estémet. Sem pedig Taehyungot. Mosolyogva mentem le, de mikor leértem egy Taehyungra nagyon hasonlító férfi ült az asztalnál.

- Jó reggelt!- köszöntem nekik.

- Szia, kicsim! Ő itt Kim Taeyeon! A gazda fia akitől vettük Taehyungot.

- Szia!- integetett nekem.

- M... Mm.... Miért van itt?- nyőgtem ki.

- Csak meg akarja látogatni Taehyungot. Régen az övé volt.

- Értem. Elviszlek hozzá, de akkor légyszi várd meg, hogy felöltözzek.

- Csak nyugodtan.- mosolygott rám.

Mintha Taehyung nézett volt vissza azokból a szempárakból. Majdnem ugyan olyanok voltak, de a hajuk színe más volt. Taeyeon, szőke volt.

Siettem, így amint bezártam magunk mögött az ajtót és kellő messzeségre voltunk a háztól, megtorpantam.

- Mi közöd van Taehyunghoz? Ki vagy te és mit akarsz az én lovamtól?

- Semmit, csak látni. Végtére is a kisöcsém.- vigyorodott el, én pedig ledöbbentem.- Ja, nem tudtad? Ő hibrid, akárcsak én.

- De tudtam, viszont senkinek se áruld el, jó!

- Nem vagyok hülye! Te vagy az egyetlen aki tudja, még az apánk se tudja, hogy Taehyung a fia.

Nem tudja?!