The One // Taekook *BEFEJEZETT*

🔞15.fejezet: Asztal 🔞

Nem is kellett mondanom kétszer, már meg is indult a viskó felé, ahogy én is. Szerencsére az a kis ház sosincsen zárva, ugyanis nincsenek benne különösebb értékek, csak néhány szerszám. Berohantam, s lihegve vártam, hogy Taehyung végre bejöjjön.

- Tae?- szóltam ki mikor már több ideje vártam, mint kellett volna.- Taehyung!- szóltam eréjesebben.

Idegesen pillantottam ki, mire ő az ajtó mögött állva, hangosan felnyerített, engem megijesztve.

- Ez nem vicces, te barom!- fogtam a szívemre.

- Egy kicsit de.- változott át, majd becsukta magunk mögött az ajtót.- Szóval mond csak, mit is akarsz ezzel az asztallal?

- Hát... Ami azt illeti...- kezdtem el levenni az alsó részeimről a ruhát.- Talán...- léptem ki belőlük.- Jobb itt a kilátás.- hajoltam az asztalra, így neki rálátása lehetett minden alsó porcikámra.

- Mi tagadás, nem is olyan rossz.- kapta le magáról ő is.- Csak bírd szusszal.- csapott rá a fenekemre, mire felnyőgtem.- Tetszik?

- Igen...- lihegtem, mire kaptam még egyet.

- És így?- éreztem meg a férfiasságát a bejáratomnál, s szinte azonnal tudtam, hogy az enyém már vigyázban áll arra felkészülten amit tenni fog velem.

- Tedd be...- nyőgtem.

Lassan engedte magát belém, miközben kezeivel a fenekemet gyűrte. Azonnal elkezdett mozogni, és olyan mélyre tolta magát, hogy azonnal ingerelni kezdett belül.

- Mhhhmmm... Jó ég!- nyőgtem mikor erősen megnyomta a prosztatámat.

- Nem fáj, drága?- kérdezte, de nem állt meg.

- Abba ne hagyd!- feszítettem hátra a testemet, így rá tudtam fogni a kerek, fokhagymákra hasonlító farpofáira.

Állam akaratomon kívűl is leejtett, így olyan hangosan nyőgtem, ahogyan csak tudtam, hiszen eléggé messze voltunk mindenkitől és mindentől, hogy a természet elnyelje a hangomat.
Jobb keze fenkemről, előre csúszott, s a tempóval egy ütemben kezdett el simogatni. Olyan mámort éreztem, mint még soha. A hangom egyre jobban hasonlított egy örömlányéra, de még ez sem zavart, mert tisztában voltam vele, hogy Taehyung megőrül értem, éppen úgy ahogy én érte. Vadul mozgatta csípőjét, egy pillanatra se leállva, így mondanom se kell, de tizenöt perc után éreztem a határ végét.

- Tae...- sikítottam, ahogyan a kezébe élveztem, remegő testtel, de még inkább egyre jobban feszülő fenékkel, így szinte azonnal elélvezett ő is.

Óvatosan kihúzta magát, majd kezéről lenyalta a nedvemet, míg én csak feküdtem, mint egy fadarab ott az asztalon, csillagokat látva, extázisban, lüktető pénisszel.

- Gyere.- emelt fel menyasszony pózba, majd mintha egy pille lennék, úgy ült le velem a padlóra.

Úgy tartott a karjaiban, mint egy kisbabát, de ez engem egy cseppet sem zavart. Fejemet mellkasának döntöttem, s csak élveztem az ölelése melegségét. Mindenek között ez volt a kedvencem. Nem lehet leírni azt a nyugalmat és szeretetet amit ilyenkor érez az ember, méghozzá egy jó szex után.

- Kis kanos gazdi.- kuncogta, majd egy puszit nyomott a hajamba.

- Nem mintha annyira tiltakoznál.- suttogtam, félig álomban.

- Azért élek, hogy boldoggá tegyelek, elfelejtetted?- kezdte el simogatni a karomat.

Mire válaszolni tudtam volna, elragadt a sötétség. Teljesen elragadt a fáradtság amit azért éreztem, mert ugyan nappaljaim vannak, de éjszakáim már egyre kevesebbek. Álmatlanságom oka pedig az volt, hogy féltem. Féltem, hogy elveszítem egyszer, mert éreztem, hogy ki fog delülni így vagy úgy a kapcsolatom vele és persze az is, hogy ő más, nem olyan, mint az összes többi ember.

Álmomban is Taehyungot láttam, miközben a mezőn legelt, mintha nem lenne semmi baj. Farka örömében jobbra-balra libbengetett, puha sörénye pedig liftezett az enyhe szellő végett. Én egy padon ültem, s csak néztem. Nem tudtam hol vagyunk de azt igen, hogy bárhová is vezessen az utunk, mi együtt maradunk bármi történjék is. Sosem éreztem még ahhoz foghatót amit hozzá. Sosem voltam még ennyire boldog és szerelmes. Igaz, nem is éltem még olyan sokat, de már akkor tudtam, hogy azok a karok örök életemben tartani fognak és megvédenek minden bajtól.