20. fejezet

775 71 39
                                    

Fei Hung

Lassan ébredeztem, lassan tudatosult bennem, hogy egy forró test simul a hátamhoz és egy igen kemény merevedés a fenekemhez. Sichau illata fenséges volt, a szája puhán érintette a tarkóm és a nyakam bőrét. Felsóhajtottam és a dailo ölelésébe dőltem.

Aztán ahogy teljesen magamhoz tértem, azonnal eszembe jutottak az előző napok eseményei és ezzel együtt az is, hogy ha kiderült, mit tettem, Sichau valószínűleg nagyon dühös lesz. Ha pedig ő dühös, akkor büntetni fog: vagy olyan keményen megdug, hogy napokig ülni se tudok majd rendesen, vagy pedig megfoszt a társaságától, megfoszt az élvezettől. Amíg az első verzióval ki tudtam békülni, addig a második igazán nehéz lett volna számomra. Ennek ellenére mindkét lehetőséget szó nélkül elfogadtam volna, hiszen pontosan tisztában voltam vele, milyen messzire mentem.

Amikor idáig értem a tépelődésben, a dailo éppen a vállamba mélyesztette a fogait, én pedig igyekeztem kiverni a kínzó gondolatokat a fejemből, csak azt akartam, hogy Sichau vágya beborítson és ha csak egy rövid időre is, de felperzseljen bennem minden félelmet és aggodalmat.

Hátranyúltam és megmasszíroztam az izmos tarkót, miközben a csípőmet hátrébb toltam.

– Hmm, végre felébredtél. Olyan mélyen aludtál, mint Csipkerózsika, már kezdtem attól tartani, hogy valami bajod van. Tudod, milyen régóta csókolgatlak? Ami azt illeti, olyan sok időbe telt téged felkelteni, hogy már csak egy gyors menetre lenne lehetőségünk. De én mást terveztem. Most viszont késésben vagyok.

Kétségbeestem. Nem hagyhattam, hogy Sichau most elmenjen. Szeretkezni akartam vele, attól tartottam, hogy ha most elszalasztom a lehetőséget, csak sokára kaphatom meg őt újra.

Megfordultam és megcsókoltam. Keményen és követelőzően. Úgy, hogy kétsége se legyen, mennyire kívánom. Alaposan megkóstoltam az ajkait, birtokba vettem a szája belsejét és leigáztam a nyelvét. Amikor végeztem, halkan megjegyeztem:

– Ne merészelj mégegyszer egy nőnemű mesehőshöz hasonlítani, különben megmutatom neked, hogy mennyire vagyok férfi. – Majd erősen a farpofájába markoltam, miközben az altestemet az övéhez préseltem.

Minden izma megfeszült.

– Még mindig álmodozol róla, hogy megkefélsz?

– Viccelsz? Mindig, amikor meglátlak meztelenül. Tudod te, milyen dugnivalóan gyönyörű tested van? - Fogalmam sem volt, honnan jött a bátorságom, valószínűleg a rám nehezedő teher tett ilyen vakmerővé, de már késő volt, nem szívhattam vissza.

Sichau szeme elkerekedett és megrándult a szája széle, de az izmai továbbra sem lazultak el.

– Fantáziálj csak, drága sógor! De, jobb, ha tudod, hogy este sokszor, sokféleképpen foglak magamévá tenni, hátha kikefélhetem belőled még az ötlet írmagját is. Most viszont mennem kell!

Mire befejezte a mondatot, már fel is állt. A karjára markoltam, miközben a lábszáramra ültem. Elővettem a legalázatosabb pillantásomat.

– Mondd le a reggeli megbeszéléseidet, kérlek! - Nagyot nyeltem, de nem segített. Kiszáradt torokkal folytattam. – Kurvára kívánlak és másra sem vágyom, mint, hogy végre bennem legyél!

Nyomatékosításként a szabad kezemmel saját kőkemény merevedésemet kezdtem simogatni, éppen csak érintettem magam, nem akartam elveszíteni az eszemet. Közben sem Sichau pillantását, sem a karját nem eresztettem.

A dailo élesen beszívta a levegőt, a farka nagyot rándult, miközben éhesen végignézett rajtam. Néhány másodperc múlva rekedten megszólalt:

– Csak nehogy megbánd! Telefonálnom kell. Mindjárt jövök!

Two shotsWhere stories live. Discover now