Two shots

33. fejezet

Sichau

Némaság ereszkedett közénk, Fei Hung kifejezéstelenül meredt rám.

– Nem mondasz semmit? – kérdeztem.

Ekkor válasz helyett megmozdult. Nem is ez a jó szó. Lecsapott.

Magához rántott. Tépte és szívta az ajkaimat, az ujjai a csípőmbe martak. Valahogy más volt. Tetszett. Levegőt is alig kaptam a hevességétől. A tarkómnál fogva még közelebb húzott, aztán feljebb a hajamba markolt, a hajszálakba kapaszkodott.

Alig pár perc alatt elérte, hogy kőkemény legyek és a testem lüktessen a vágytól. Egy értelmes gondolatom sem volt, az agyam használhatatlan masszává olvadt a számat, a nyakamat és a fülemet kényeztető csókoktól, nyalásoktól és szívásoktól.

Ekkor azonban hirtelen elhúzódott tőlem és kicsit hátrébb lépett.

Az ajka vöröslött a csókjainktól, az álla nyáltól fénylett, az arca kipirult. Míg én az arcát elemeztem, ő éhesen végignézett rajtam, aztán kinyújtotta a kezét és megérintette a mellkasomat.

– Ez az ing... - Nagyot nyelt. – Az őrületbe kergettél vele ma este. Hogy lehet... hogy lehet, hogy...

Kereste a szavakat, imádnivaló volt.

– Azt akartam, hogy úgy nézz rám, mint amikor Tajvanon felpróbáltam...

Végigsimított a mellizmomon, a mellbimbóm összehúzódott az érintése nyomán.

– Akkor még utáltál. – Ezúttal nem volt bizonytalanság a hangjában.

– Utálat...? Nem, nem hiszem..., de sok mindent nem értek, ami kettőnk között történt.

– Hihetetlen, hogy megvetted – Megszorította az ing gallérját és közelebb rántott, mélyen a szemembe nézett. – Legszívesebben ebben dugnálak meg, de nem lehet. Örökké bánnám, ha tönkremenne.

A hangja, a belőle áradó szexuális energia, az illata...

Olyan volt, mintha bedrogoztak volna. Kavargott a fejem, kiszáradt a szám. Felnyögtem. Gombolni kezdett. Lassan tette és minden egyes gomb után megcsókolta a feltáruló bőrt. Végül pedig lesimította rólam az anyagot, miközben a nyakamba harapott.

A merevedésem fájdalmasan feszült a nadrágomnak. A keze bejárta a mellizmomat, az oldalamat, a hasfalamat, miközben újra erőteljesen csókolt. A nyelvét mélyre tolta a számban, a nyelvemmel játszott. Elszédített a sok inger.

Egy pillanatra felébredt bennem a ragadozó és át akarta venni az irányítást: maga alá akarta gyűrni Fei Hungot és addig dugni, amíg sikítva el nem élvez. De mielőtt a testem engedelmeskedett volna a vadállat ösztöneinek, a volt sógor térdre ereszkedett, először simogatta, aztán marokra fogta a farkam, majd ügyesen kioldotta a nadrágomat és szabaddá tette lüktető férfiasságomat. Kettőt pislogni sem maradt időm, mielőtt tövig engedte a szájába a teljes hosszomat.

Csak egy hajszál választott el attól, hogy azonnal a szájába élvezzek. Élesen szívtam be a levegőt.

– Ahh, megölsz! Egyszer az a gyönyörű, bűnre csábító szád lesz a végzetem... - Mondtam, hogy időt nyerjek, hogy kicsit magamhoz térhessek. Fei Hungnak megrándult az arca, de ahelyett, hogy csípősen visszavágott volna, a nyelve erőteljesen masszírozni kezdte a makkomat, majd végig a hosszomat, végül kíméletlenül szopni kezdett.

Végem volt. Széthullott a világ, a darabjai körülöttem keringtek. Az élvezetem Fei Hung szájába robbant, én pedig hátravetett fejjel hangosan kiáltottam. A kezemmel próbáltam megakadályozni, hogy tovább mozogjon, de hiába. Olyan volt, mintha minden újabb simítással és szívással az összes sejtemet egyszerre ingerelte volna, mire kiengedte a szájából az ernyedt péniszemet, minden erőm elhagyott. Kimerülten rogytam az ágyra, elterültem rajta.