Egy elfelejtett est (befejezett)

18 (+18..)

Sziasztok! 

Nem biztos, hogy a hétvégén és/vagy hétfőn kitudok jönni résszel, ezért előbbre hoztam a dolgot. Remélem nem bakiztam sokat..most fejeztem be. Fogadjátok szeretettel. :) Szép napot mindenkinek!

Nao szemszöge

A kis dög megint megpróbált manipulálni, ám most egy picit túltolta. Nem értem miért viselkedik így, de eldöntöttem, hogy nem hagyom elzavarni magam. Ebből nem eszik. Amíg nem lesz őszinte addig ugyan maradok. Végre újra látom, és beszélünk, szóval felejtse el, hogy lekoptathat.

- Mész először fürödni vagy mehetek én? – ültettem le az ágyára bármennyire is tetszett, hogy rajtam csüng.

– Fü-fürödni? Á, nem. Menj nyugodtan, te vagy a vendég. Az az ajtó ott. – intett mutató ujjával, mintha egy zenekart vezényelne.

Heh, van bőr a képén hülyének nézni! Igaz, alkoholos a lehelete és először megtévesztett a mimikájával azonban piásan máshogy viselkedik. Tutira észnél van. – Jó, de ha elalszol közben, én foglak megfürdetni miután kijöttem. – Eszemben sincs erőszakoskodni, és én lennék az utolsó, aki szexuálisan zaklatja, de ezt ő nem tudja. Meg kellene beszélnünk pár dolgot, és néha a fenyegetés az csak fenyegetés.

- NE-nem alszom, becs szó. – Szép, majdnem rám kiabálta a NE szócskát...hát így állunk? – Addig megágyazok neked valamelyik vendégszobában.

– Azt hittem veled alszom, hisz nincs másik takaró a házban, én meg jobban belegondolva kezdek fázni. Csak megleszünk egy alatt, ha összebújunk. Részegen ne rendezkedj. Vagy már nem vagy az? – érdeklődtem, s hangom minden bizonnyal elárulta, hogy gyanakszom.

Elképedt arca olyan gyönyörűen ragyogott, mintha porcelánból lett volna.– Úgy volt...talán az voltam, de lényeg a lényeg, nem tudom, hogy jó ötlet-e együtt aludni, - suttogott halálra vártan - mert megkedveltelek.

– Hát aztán, - rántottam meg a vállam – akkor is feküdtünk egy ágyban amikor utáltál. Én is bírlak, szóval maradok.

- De, de én nem úgy te barom! – Na végre, kezd önmaga lenni, visszatért a hangja! – Nekem tényleg őszinte érzéseim vannak irántad te seggfej! Ha nem Reinával enyelegsz még észre is vehetted volna! Erre ma ide tolod a képed és kikezdesz velem, hogy aztán szenvedjek, ahelyett, hogy bármit is megmagyaráznál.

Hiába dobogtatta meg a szívem, nagyot nevettem, a megfogalmazásán és egy kicsit meg is ütköztem rajta. Nekem kéne megmagyarázni valamit? Inkább neki azt, hogy csak úgy faképnél hagyott. – Reina egyáltalán nem érdekel. A titkodat védtem, amit valószínűleg félreértettél. De miért akarsz szenvedni? – Szerettem volna ha kimondja amit már sejtek. Jól érzem magam vele és a közelében rám zúduló érzelmi vasút egyértelművé tette, hogy én is hasonlóan viszonyulok hozzá. Mitöbb üresek voltak nélküle az elmúlt hetek.

- Akar a franc, erről beszélek! - gyilkos tekintete megvillant a fényben - Beléd szerettem te értetlen! – fakadt ki, és számomra egyedül az maradt, hogy türelmesen megvárjam amíg kiad magából mindent – De te nem olyan vagy mint én. Én régóta tisztában vagyok vele, hogy kizárólag a férfiak érdekelnek, ezért pontosan nem tudom mit élhetsz át. Mint ahogy azt se mennyire utasítod el ezt az oldalad. Gondolom tartasz mások megítélésétől, még inkább a családodtól, viszont had kérdezzek valamit. Hány év múltán akarsz rájönni mekkorát hibáztál és megkérdezni magadtól mi lett volna ha? Én sokáig féltem, hogy nem találok párt, hisz kevesebb eséllyel indulok, de nem emiatt ragaszkodok hozzád. Hanem mert te te vagy. Szeretlek, és téged akarlak különlegesen boldoggá tenni, nem másokat. Minden szempontból képes vagy felborzolni az érzékeimet. Még hozzám se kell érned és elgyengülök. A közeledben érzem azokat a bizonyos pillangókat repkedni, és szexelni akarok veled. Hát ennyi, tessék! Még mindig velem akarsz aludni, hogy aztán eldobj? Mert akkor te vagy a legkegyetlenebb ember akit ismerek.