A Pincérfiú

28.

~Jimin szemszöge~

*miután Jk-t hazaengedték a kórházból*

Mikor beléptünk a házba, Jungkook egy nagyot szippantott a levegőbe.

-Ez már nagyon hiányzott.

-Nekem te hiányoztál. -öleltem át hátulról. -Nem volt aki alvásnál magához ölelt volna.

-Mostmár lesz. -kicsit leguggolt, combom alá fogott, és feldobott a hátára.

-Kook, tegyél le! -bújtam bele nyakába.

-Vigyázok rád nyugi. -puszilta meg kézfejem.

-D-De ez neked sem tesz jót! -próbáltam érvelni. Nem tudom miért akadtam ki ennyire. Lehet mert félek a magasságtól, lehet mert hirtelen jött.

-Semmi bajom. -dobott feljebb, mire fejem nyakhajlatába fúrtam. -Nem ejtelek le. -kuncogott.

-Ez nem vicces!

Jungkook egyenesen megindult felfelé szaladva, amit én végig visítottam. Kook benyitott a hálóba, és egy mozdulattal dobott le az ágyra.

-Idióta! -remegtem.

-Ennyire nem tetszett? -mászott felém.

-Egyáltalán nem tetszett! Tudod mennyire ijesztő volt? -emeltem fel hangom.

-Sajnálom...

-Nem haragszom. De ilyet mégegyszer ne csinálj!

-Kiengesztelhetlek valamivel? -tűrt el egy hajtincset szememből.

-Egy csókkal.

-Számomra nem akadály. -ezzel arcomra simított, és megcsókolt, én pedig átkaroltam nyakánál.

Az ő csókjánál nincs jobb. Érezteti vele, hogy mennyire szeret.

-Szeretlek...-váltunk el levegőhiány miatt.

-Én is téged...-lihegtem.

Jungkook lassan nyakamra hajolt, és lágy puszikkal kezdte kényeztetni azt, amit halk sóhajokkal díjaztam. Nagyon jól estek. Azonban mikor elkezdte egy ponton szívni, akkor felszisszentem.

-Sssz...Kookh! Nekem holnap munkába kell mennem!

-Legalább tudják majd, hogy foglalt vagy. -vigyorgott.

-Hülye. -nevettem.

-Mert elvetted az eszem. -piszkálta hajam.

-Ezt ne kend rám! Az voltál te már előttem is!

-Ez most fájt. -kapott drámaian szívéhez.

-Azért szeretlek. -adtam egy puszit szájára, majd kimásztam alóla. Kiakartam menni szobából, de ő gyorsabb volt. Csuklómnál fogva visszahúzott, és ölében kötöttem ki.

-Csináljunk valamit. -nyögte ki egy kis idő múlva.

-És mit? -kérdeztem vissza.

-Nem tudom...filmezzünk?

-Vaagy...segíts nekem ebédet csinálni. Éhen halok.

-Amíg veled vagyok, addig jó. -nyomott egy puszit orrom hegyére, mitől elpirultam.