A Pincérfiú

38.

FIGYELEM!!
Ennek a résznek a felét átírtam mert katyvasz lett az egész! Remélem ez is tetszeni fog! Jó (újra) olvasást❤️
~Jimin szemszöge~

Összebújva néztük a filmet, amit nagyjából egy órája kezdtünk el. Nem mintha nagyon lekötött volna... Van számomra érdekesebb dolog is. Például az az ember, akinek a mellkasán pihentettem a fejem. Egyik lábamat átdobtam derakám, karommal meg átöleltem, míg ő a hátamat simogatta.

-Chim...-suttogta Jungkook.

-Hm? -néztem bele őzike szemébe.

-Fáradt vagyok...-ásított.

-Akkor kikapcsolom a TV-t! -nyúltam a távirányítóért, de ő lefogta kezem.

-Ha nézni akarod, nézd nyugodtan! Tudok én attól aludni!

-De kikapcsolom. Amúgy se köt le a film, neked meg holnap munkába kell menni! -ami azt illeti nekem is, de mindegy.

-Hát jó...-egyezett bele végül. -Ahogy akarod. -mosolygott fáradtan. Istenem, de aranyos! Akkora mázlista vagyok, hogy ő az enyém lehet!

Kikapcsoltam a TV-t, majd visszabújva Jungkook-hoz próbáltam aludni. Hamar hallottam szuszogását, de én még mindig nem tudtam aludni. Fejjebb feküdtem mellkasán, így meghallottam szívverését. Egyszerűen olyan nyugtató volt. Szinte azonnal be is aludtam.

***

~Jungkook szemszöge~

Reggel sajnos korábban kellett mennem, így már nem tudtam Jimin mellett lenni, mikor felkelt. De azért csináltam neki reggelit, meg hagytam neki egy cetlit, mondván:

,,Ma korán kellett elmennem, így nem lehetek ott mikor felkelsz! De azért készítettem neked reggelit! Vigyázz magadra, szeretlek! -Jungkook❤ "

A szivecske a végéről természetesen elmaradhatatlan volt!

Ahogy belépek a munkahelyemre, egyből célba veszem a főnök irodáját, jelezve, hogy megjöttem. Bekopogtam, majd a „szabad" szó után be is nyitottam.

-Jó napot főnök! -hajoltam meg ártatlanul, pedig tudtam, hogy elkéstem.

-Jungkook...-sóhajtott a főnököm.

-Tudom, hogy késtem és sajnálom! -kezdtem mentegetőzésbe.

-Miért késtél? -tette le a papírokat a kezéből.

-Elaludtam...-mondtam, mire újabb fáradt sóhajt hallottam meg.

-Menj dolgozni inkább! -vette fel szemüvegét, én pedig úgy kislisszantam az irodából, hogy azt a gyorsaságot még Flash is megirigyelné.

Felvettem a "kötényemet", elővettem a jegyzetfüzetem és belekezdtem a munkába.
Mentem asztaltól asztalhoz és eddig úgy tűnt minden simán megy. Amíg...