A Pincérfiú

32.

~Jungkook szemszöge~

Miután Jimin elment, én megreggeliztem, és leültem telefonozni. Nem tudom, hogy csinálja de engem a TikTok minding bevonz. Egyszerűen elkezdem pörgetem a videókat, és már el is telt 2-3 óra. Most sem volt másképp, ugyanis mikor rápillantottam az időre, leesett, hogy Jimin 3 óra múlva hazaér, a ház meg még mindig úgy néz ki, mintha bomba robbant volna benne.

-Baszd meg! -huppantam fel a kanapéról, és felkaptam a porszívót. Végigmentem vele 2-szer az egész házon, majd nekiálltam mosogatni. Esküszöm úgy érzem magam, mint valami háziasszony. -A ROHADT ÉLETBE! -mondtam végig egy sor káromkodsát, mikor leejtettem egy tányért, ami szépen el is vágta a kezem. Nem indul jól ez a nap.

----

2 óra alatt kitakarítottam a házat, majd elfeküdtem az ágyban. A szemem kezdett nagyon leragadni, de próbáltam ébrenmaradni. Most nem aludhatok el! Ekkor hallottam meg egy ajtócsukódást, amivel párhuzamban lerohantam.

-Bassza meg, Taehyung! -sóhajtottam fel megkönnyebbülten, de mégis idegesen.

-Vártál valakit? -kérdezte meglepetten.

-Hát nem mostanra...De amúgy, hogy az istenbe jutottál be a házba?

-Jimin adott kulcsot. -mutatta fel az említett tárgyat.

-Jogos...

-Amúgy te takarítottal? -nézett szét.

-Ha nagyon tudni akarod, amúgy igen. Meg akarom lepni Jimin-t. -adtam választ kérdésére.

-Milyen romantikus. -jegyezte meg. -Nekem is ilyennek kéne lenne...Binna már hetek óta panaszkodik, hogy "Miért nem vagyok romantikus?" -rakta idézőjelbe a mondatot. A név hallatára komorrá vált tekinetetem.

-Te még jársz vele? -kérdeztem nyersen.

-Oh...Hát igen...-dörzsölte meg tarkóját. -Figyelj, tudom, hogy nagyon megbántottam Jimin-t-

-Igen, eléggé! -szakítottam félbe.

-Mondtam, hogy sajnálom! De én szeretem Binnát!

-Jimin is szerette...

-Oké, let's be real! -mondta angolul. -Jimin mostmár téged, és te sokkal jobban is bánsz vele, nem igaz?

-Oké, ebben van valami. De amúgy neked szokásod egyszerre két nyelven megszólalni?

-Igen, ezzel mindenkit kiidegelek.

-Ismerős. De mostmár szerintem menj. Jimin itthon van, nekem pedig sietnem kell. -kísértem az ajtóhoz.

-Oh, persze! De ezt átadnád Jiminnek? -nyújtott nekem egy kis dobozkát.

-Mi van benne? -forgattam kezemben a tárgyat.

-Csak ígérd meg, hogy átadod Jiminnek!

-Megígérem. De mostmár menj!

-Oké, rendben! Szi-

Nem tudta befejezni, mert szó szerint kilöktem az ajtón, és bevágtam azt a háta mögött. Nem szoktam ilyen bunkó lenni vele, mert amúgy rendes srác, de most sietnem kell. A kis dobozt betettem az ágy mellett lévő komód egyik fiókjába, majd lementem, és nekiálltam főzni. Jimin oda lesz, meg kétszer vissza, ha meglátja mivel készültem neki!

----

Ajtócsukódást hallottam, ezért kimentem az előszobába. Mostmár szerelmem állt az ajtóban, aki mikor meglátott, egyből ajkaimra tapadt.

-Szia. -mosolyogott rám, mire visszamosolyogtam.

-Milyen napod volt? -segítettem neki levenni a kabátját. Mostanában nagyon hideg van. Ahogy látom, a szél elégge össze is borzolta szőke haját.

-Fárasztó. -sóhajtott. -Mi ez az illat? Főztél? -vette le cipőjét, majd bement a konyhába, és a látványtól tátva maradt a szája. -Jungkook ez...Jungkook? -nézelődött össze-vissza, mivel ,,eltűntem".

Ahogy előállok, Jimin elmosolyodik, de ajkai ,,o" alakot formálnak, mire én is elmosolyodok. Felvettem a munkaruhámat, amit még egy kicsit feldobtam pár ékszerrel, és szokásos buggyos nadrágom helyett, fekete feszülős nadrágot vettem fel. Ahogy láttam, Jiminnek tetszett.

-Na ne! -teszi széja elé kezét.

-Tetszem? -húzogattam szemöldököm.

-Irtó szexi vagy! -mért végig, majd megint megcsókotl. És ismertek már szerintem annyira, hogy tudjátok, Jimin ajkainak nem tudok ellenállni.

-Odavezethetem az asztalához?

-Milyen asztalomhoz? -nézett rám értetlenül.

-Csak bízz bennem. -erre csak egy bólinást kaptam, amit ,,rendben"-nek vettem. Hátulról átkaroltam egyik kezemmel derekát, és bevezettem az étkezőbe, ahol már a szép rózsaszírmokkal, és gyertyákkal díszítette asztal állt. Természetesen a villanyokat lekapcsoltam, hgy romantikus legyen, de azért mind a ketten láttunk. Kihúztam az egyik széket, amire szerelmem pirulva ült le, mit megmosolyogtam. Olyan cuki, mikor zavarban van!

-Mit hozhatok enni? -vettem elő egy kis jegyzetfüzetet, csak mint a munkahelyen is.

-H-Hát mi a kínálat? -kérdezte megszeppenve a lelkem.

-Esetleg tudom ajánlani a ,,Jimin kedvence" menünket, ami az éttermünkben nagyon híres. -mosolyogtam.

-Ne már Jungkook...-takarta el arcát a kezével, de így is láttam, hogy már paradicsom vörös.

-Nagyon finom, 5 csillagos értékelést kapott! -érveltem tovább. Csak egy dolgot főztem, az is Jimin kedvence, (mintha nem lenne egyértelmű) úgyhogy lényegében muszáj azt választania.

-I-Igen, az jó lesz. -dadog zavarodottságában.

-Inni mit hozhatok? -jegyzetelem le közben a dolgokat.

-Csak egy pohár vizet kérnék. -néz rám, és látom, hogy könnyes a szeme. Most vagy rohadt jól csináltam, vagy elcsesztem.

-Szívem, miért sírsz? -bújtam ki szerepemből, és letöröltem a könnycseppet az arcáról.

-Csak...-szipogott. -Ez olyan szép meglepetés. -mosolyodott el, mire én megkönnyebbűlve felsóhajtottam egyet.

Ez az Jungkook, jól haladsz, el ne cseszd!

Na itt is van az új rész! Úgy érzem kicsit elkapkodtam, szerintetek milyen lett? (igem, ezt minden résznél megfogom kérdezni xd) És nagyon szépen köszönöm hogy több mint 1500-an elolvastátok már a könyvem, és köszönök szépena vote-okat! Imádlak titeket💕